Japán 100 milliárd dollárt visz a hét végén összeülő G20-as tanácskozásra, amelyen a világ fejlett és feltörekvő országainak vezetői megoldásokat keresnek a gazdasági válság enyhítésére. A pénzt az IMF-nek ajánlja fel a szigetország kormánya, azzal a megkötéssel, hogy azt a feltörekvő országok megtámogatására lehet felhasználni. A befektetők reménykedve tekintenek a G20-tanácskozás elé, ettől várnak némi enyhülést a minden fronton zuhanó piacokon. Az közkézen forgó elképzelések egyike szerint az IMF lehetne a világ bankjainak tevékenységét ellenőrző csúcsintézmény, ám egyelőre ahhoz sincs elég pénze, hogy Izland, Magyarország és Ukrajna után más országokat is megtámogasson. A szervezetnek a múlt hónap végén 200 milliárd dollár állt azonnal rendelkezésére és további 50 milliárdhoz tudott gyorsan hozzájutni. Simon Johnson, az IMF volt vezető közgazdásza a Financial Timesnak ugyanakkor azt mondta: ahhoz, hogy a szervezet komoly globális játékos legyen, legalább 2000 milliárdra lenne szüksége, a most rendelkezésére álló pénz gyorsan elfogyhat. Az IMF tehát pillanatnyilag egyedül nem alkalmas az olyan szintén fenyegetett nagy országok megsegítésére, mint Brazília, Törökország vagy Argentína. Japán viszont attól tart, hogy az IMF támogatása mellett szükségessé váló kétoldalú hitelmegállapodásokkal az oroszok vagy a kínaiak - ez a három ország rendelkezik a világ három legnagyobb valutatartalékával - komoly politikai befolyásra tehetnek szert Ázsiában: Ezért már korábban megszellőztette: kész valutatartalékainak egy részét a Valutaalap rendelkezésére bocsátani. Úgy tűnik, ezt komolyan gondolta.