A függetlenségi népszavazás előtt a Remain hívei egyebek mellett arra is figyelmeztették a voksolókat, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor nem lesz beleszólása azokba a gazdasági szabályokba, amelyek alapján az ország cégei uniós partnereikkel üzletelnek. Bár az ország még az EU tagja, ez a forgatókönyv máris működik - írja a Bloomberg.

A brit képviselők egyfajta béna kacsa állapotba kerültek az uniós testületekben: megvan a beleszólási joguk a döntésekbe, de kérdés, hogyan élhetnek ezzel. A Bloomberg listát készített azokról az ügyekről, helyzetekről, amelyekben a szigetország elvesztette befolyását.

Oda az elnökség

Nagy-Britannia minden bizonnyal le fog mondani arról, hogy 2017 második felében betöltse az EU soros elnöki tisztét, pedig ebben az időszakban még várhatóan az EU-tagjaként fog tárgyalni a kilépés feltételeiről. Ez az intézmény lehetőséget az az unió ügyeinek előmozdítására, brókerkedésre a jogszabályok, kompromisszumok kialakításában.

A szigetország utoljára 2005-ben volt az EU soros elnöke. Tony Blair akkori miniszterelnök egyebek mellett felhasználta az alkalmat, hogy meghívja Európa vezetőit London mellé egy jó kis tanácskozásra. Ha a britek kiesnek, vélhetően Észtország elnöksége csúszik előre 2018 első feléről.

Mi lesz a parlamentben

Ian Duncan, az Európai Parlament konzervatív tagja lemondott az EU egyik programalkotási bizottságának vezetéséről. Ez a testület foglalkozik a gyárak, az erőművek és a légitársaságok szén-dioxid-kibocsátásának korlátozásával, azaz Európa legfontosabb környezetvédelmi ügyeivel. A környezetvédelmi bizottság egyelőre nem döntött az ügyben, mert általában át akarják tekinteni a brit képviselők helyzetét a parlamentben.

A 751 tagú Európai Parlamentben 73 brit képviselő ül, akik elveszthetik szerepüket a döntések előkészítésében. Még fontosabb, hogy bukhatják a különböző vezetői pozíciókat. A konzervatív Vicky Ford irányítja a befolyásos belső piaci bizottságot, a munkáspárti Claude Moraes pedig egy emberi szabadságjogokkal foglalkozó panel élén áll.

Díszmadár biztos

Jonathan Hill, az Európai Bizottság brit tagja, aki a testületben az egyik legfontosabb szabályozási területért, az EU pénzügyi szolgáltatási ügyeiért volt felelős, lemondott a népszavazás után. Utóda valószínűleg semmilyen portfóliót nem kap vagy csak jelentéktelen területekre számíthat.

Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke ugyan azt ígérte, hogy nem fogják elbocsátani az 33 ezer fős brüsszeli bürokrácia 1100 brit tagját, ám aligha számíthatnak komoly megbízatásokra. Az is benne van a pakliban, hogy elveszik magas beosztásaikat.

Mehet a dömpingszabályozás

London a szabadpiac elvére hivatkozva évek óta blokkolja azt az európai szabályozást, amely lehetővé tenné, hogy magasabb vámot vessenek ki az olyan importtermékekre, amelyek ára minden bizonnyal alacsonyabb a reális költségeknél, azaz amelyeket a piacszerzés érdekében dömpingáron akarnak bevinni az EU-ba.

A hároméves holtpontról kimozdulhatnak az EU-tagállamok, ha a Brexitre hivatkozva kellően hatékony nyomást gyakorolnak Nagy-Britanniára álláspontja visszavonására.

Orosz szankciók

A szigetország az Oroszország elleni szankciók egyik elkötelezett híve. A gazdasági-pénzügyi korlátozásokat a Kreml ukrajnai beavatkozása miatt vezették be. A döntést 2017 januárjáig meghosszabbították, ám az újabb és újabb hosszabbításokhoz egyhangú uniós döntésre van szükség. A britek jelenléte nélkül megerősödhet a szankciókkal kapcsolatban szkeptikus blokk (benne Olaszországgal, Magyarországgal és Ciprussal).

Adóalap-egységesítés

Nagy-Britannia - Írországgal az oldalán - éveken át kőkeményen ellenezte, hogy az EU egységesítse a vállalati nyereségadó alapját. London szerint egy ilyen rendszer elfogadásával megnyitnák az utat az adózás harmonizálása előtt. Ebben az ügyben is egyhangú döntésre van szükség. London nélkül Dublin egyedül maradhat a többi tagállammal szemben törpe kisebbségként.

Az angol marad

A Brexit sok tekintetben fenyegeti a britek befolyását az EU-ban, de az angol nyelv használatának visszaszorulása nem tartozik ezek közé. Először is Málta és Írország hivatalos nyelvként viszi be az unióba az angolt. Másodszor a 2004 után csatlakozott kelet-közép-európai országok könnyebben kommunikálnak ezen a nyelven, mint például franciául.

Még fontosabb, hogy az angol az EU első számú munkanyelve a brüsszeli intézményekben. Az Európai Bizottság dokumentumainak 80 százaléka, a tagállamok brüsszeli misszióban keletkező iratok 75 százaléka angolul készül.