Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A testület egyúttal hét korábban kiadott GMO engedélyezését is meghosszabbította. Az uniós szintű engedély köztermesztést egyik esetben sem tesz lehetővé.

A jövőben a jóváhagyás alapján több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon takarmányozási és élelmiszeripari felhasználásra. A meghosszabbított engedélyek szintén különféle kukorica-, repce- és gyapotfajtákra vonatkoznak. A bizottság emellett kétféle génmódosított szegfű importját is jóváhagyta.

A hatályos GMO-engedélyezési eljárás szabályai szerint az Európai Bizottság csak olyan GMO-kat engedélyezhet, amelyek jóváhagyását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság támogatja, illetve az állandó és fellebbviteli bizottság egyike sem ellenzi; a tagállamok kormányait képviselő tanácsban pedig minősített többségre van szükség az engedélyezés megakadályozásához. A bizottság közleménye szerint az összesen 19 GMO engedélyezési eljárása során sem a jóváhagyás mellett, sem ellene nem alakult ki legalább kétharmados többség, így a bizottságnak ki kellett adnia az engedélyeket, amelyek 10 évig érvényesek.

Az EU-ban 58 GMO-t lehet élelmiszeripari és takarmányozási célra felhasználni, ezeket egészíti majd ki a most jóváhagyott 10 növény. Termesztésre eddig egyetlen génmódosított vetőmagot hagyott jóvá Brüsszel. Az egyetlen az EU-ban termeszthető génmódosított növény egy amerikai vállalat által engedélyeztetett kukoricafajta.

Az uniós jóváhagyás dacára Magyarországon ennek termesztése sem engedélyezett, mert a kormány az uniós GMO-rendelet védzáradékára hivatkozva az engedély magyarországi hatályát felfüggesztette. Magyarországon az alaptörvény is kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s ezt az állam a többi között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.

A bizottság a héten ismertette javaslatát az uniós GMO-engedélyeztetési rendelet módosítására, amellyel szándéka szerint nagyobb szabadságot szeretne biztosítani a tagállamoknak arra, hogy eldönthessék, igazodnak-e az uniós szinten kiadott GMO-engedélyekhez, vagy inkább úgynevezett opt-outért folyamodnak, azt kérve, hogy az adott ország területére az engedély ne legyen érvényes. Az opt-out kérelmet indokolni kell majd, és csak akkor lesz jóváhagyható, ha összhangban áll az uniós joggal, és az EU nemzetközi kötelezettségeivel.