Görögország további készpénz jutttatása nem más, mint fájdalomcsillapító a "görög kór" ellen, nem jelent gyógyírt a problémára - fogalmazott a müncheni gazaságkutató intézet elnöke. Az euró túl drágává tette Görögországot, a versenyképességének visszaszerzéséhez viszont olcsóbbá kell válnia az országnak, ez pedig véleménye szerint úgy képzelhető el, ha Görögország kilép az eurózónából és leértékeli a drachmát.

Az Ifo azt tanácsolná Görögország számára, hogy az valutaövezetből való rendezett távozásának feltételeiről folytasson tárgyalásokat az eurózónás döntéshozókkal. Ezek között a feltételek között pedig a görög kormány, a kereskedelmi bankjai és a görög jegybank kezében lévő adósság csökkentésére vonatkozó moratóriumot, a kezdeti időszakban az érzékeny importtermékekre - például egészségügyi termékek -, vonatkozó könnyítési programot, továbbá egy Görögország eurózónába való visszatérésére vonatkozó porogram kidolgpzását említi - utóbbit abban az esetben, ha a szükséges reformokat végrehajtották és a drachma árfolyama stabilizálódik. Ezalatt az időszak alatt ugyanakkor Sinn szerint Görögország szavazati jog nélküli társulási partner maradhatna az eurózónában.

Kudarc

Bár a hitelprogram enyhített feltételek melletti meghosszabbítása időt adhat a görög kormánynak, hogy egy új programot dolgozzon ki, de a más tagállamok által biztosított hitelek gátját képezik az egyre sürgetőbb görögországi árkiigazításnak - véli Sinn. A hitelek csak a kudarc beismerésének halogatását szolgálják, ami még nagyobb terheket ró az európai adófizetőkre, a görög lakosság pedig még tovább fog szenvedni a magas munkanélküliségtől - teszi hozzá. A program egy eredménytelen formája a közgazdasági törvényszerűségek felülírásának a politika előtérbe helyezésével - figyelmeztetett az Ifo vezetője.

A munkanélküliségi ráta Görögországban ma kétszerese az öt évvel ezelőttinek - amikor a Grexit-ről szóló viták először megkezdődtek -, míg az Európai Központi Bank és a tagállamok felé fennálló adósság ezalatt az idő alatt megötszöröződött. Ez az adósság eléri a 263 milliárd eurót, ami az éves gazdasági kibocsátás 143 százalékának felel meg - mutat rá Sinn, aki azt is leszögezi: a mentőcsomag keretében ezidáig végrehajtott intézkedések megbuktak.

Négy hónapos meghosszabbítás

Az eurócsoport pénteki rendkívüli tanácskozásán úgy döntöttek, hogy négy hónappal meghosszabbítják a Görögországgal kötött, e hónap végén lejáró hitelmegállapodást, és közben Athénnal együtt áttekintik a görög pénzügyek rendbetételéhez szükséges reformintézkedéseket. A megállapodás szerint a görög kormánynak hétfő estig kell letennie az asztalra a tervezett reformintézkedések listájának első változatát. Az Európai Központi Bank (ECB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szakértői kedden áttekintik ezt a listát, és ha azt olyannak találják, amely kellően átfogó, és vitaalapként szolgálhat a végleges megállapodás kidolgozásához, akkor megkezdődhet a részletekbe menő egyeztetés.

Görögországnak és a hitelezőknek a most felvázolt menetrend értelmében április végéig kell teljes körű megállapodásra jutniuk egymással a szükséges görög reformlépésekről. A támogatási program keretében még ki nem fizetett pénz - ami az unió részéről 1,8 milliárd euró hitelkeret, valamint azon felül az értékpapír-piaci program tavalyi hozama, az IMF részéről pedig 8,2 milliárd euró - rendelkezésre áll, és a meghosszabbítástól számított négy hónapos időtartamon belül folyósítható lesz Görögországnak.

Ez a megállapodás azt is jelenti, hogy az ECB nem vágja el a görög bankokat életben tartó rendkívüli tőkejuttatás (ELA) forrását, ami ha bekövetkezne egyet jelentene Görögország kiléptetésével az eurózónából, illetve így a tőkemozgások korlátozásának veszélye is elhárult. Ez azért lényeges, ugyanis most hosszú hétvége van Görögországban és a múlt héten a tőkekorzátozástól való félelem miatt felgyorsult a betétkivonás a bankokból. A Bloomberg szerint tavaly december óta mintegy 20 milliárd eurónyi forrást vontak ki a görög bankokból.