Megállapodtak a miniszterek - ez vár a bankokra

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szombaton az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében, köztük abban, hogy az érintett pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell.
MTI-Eco, 2011. október 23. vasárnap, 10:07
Fotó: Napi.hu

Egyes bankok esetében ez a mutató jelenleg csak 5 százalék körüli.

A tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, a másnapi állam- és kormányfői EU-találkozót előkészítő tanácskozást követően uniós források elmondták: abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg az említett szintet el nem érik.

A feltőkésítéshez magánforrásokat is teremteni kell (például az említett módon), de szinte bizonyosan az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a folyamatban.

Abban is majdnem teljes körű egyetértés mutatkozott, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett.

Valamennyi határozatot a két lépcsőben - vasárnap, majd szerdán - megrendezett EU-, illetve euróövezeti csúcsértekezleten még meg kell erősíteni vagy véglegesíteni kell.

A miniszterek - elsősorban szűkebb (euróövezeti, vagyis 17-es) körben - az eurózónát sújtó adósságválság megoldását segítő további lehetőségekről is tárgyaltak, így a stabilitási mechanizmus javításáról és az alapelveiben nyáron elhatározott újabb görög "mentőcsomag" átalakításáról.

Utóbbival kapcsolatban már korábban egyértelművé vált: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlévőségeiket, miként azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták.

A brüsszeli tanácskozás után a résztvevők többnyire csak szűkszavú nyilatkozatokat tettek, a nagyobb bejelentések a kormányfői ülés alatt és után várhatók.

Az unió székhelyére érkező állam- és kormányfők ugyanakkor nyílt optimizmussal nyilatkoztak a várható eredményekről. Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is derűlátónak mondta magát abban, hogy a mostani találkozósorozattal sikerül előrelépni a pénzügyi piacok visszaállítását célzó folyamatban.

Valódi előrelépés

"Valódi előrelépés történt" az uniós tagállamok pénzügyminiszteri értekezletén - mondta az EU-csúcsot előkészítő, szombat éjjel véget ért találkozó után a brit pénzügyminiszter. Londoni elemzők előzetes véleménye szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a banki tőkepótlás körvonalazódó terveit a piac elégségesnek ítéli.

George Osborne - aki az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságot képviselte a brüsszeli pénzügyminiszteri értekezleten - a megbeszélések után a BBC-nek nyilatkozva részletek nélkül kijelentette: a tízórás tárgyaláson tényleges haladást sikerült elérni, fontos döntések születtek az európai bankok megerősítéséről, és "ez még csak az egyik eleme a csomagnak".

Nagy-Britannia a következő napokban "további nyomást fejt ki" az euróövezeti válság megoldását célzó teljes, átfogó csomag kidolgozása végett, mivel ez egyértelműen a brit érdekeket is szolgálja - mondta a BBC-nek a brit pénzügyminiszter.

Másodlagos hatások

A 100 milliárd eurónál valamivel nagyobb banki tőkepótlási tervekről szóló feltételes egyezség azonban egyes citybeli elemzői vélemények szerint esetleg nem lesz elégséges a piac megnyugtatására.

Az egyik nagy londoni pénzügyi és gazdaságelemző ház, a Capital Economics még a pénzügyminiszteri értekezlet előtt, a 100 milliárd euró körüli banki feltőkésítési tervekről előre kiszivárgott híreket kommentálva kiemelte, hogy a legtöbb becslés ennek legalább a kétszeresére teszi az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét.

A ház szerint az európai döntéshozók arról igyekeznek meggyőzni a befektetőket, hogy Görögország elszigetelt eset. Márpedig a befektetők valószínűleg "addig nem békülnek", amíg nem érzik úgy, hogy elegendő finanszírozási forrás lett elkülönítve az esetleges nagyarányú spanyol és/vagy olasz szuverén törlesztésképtelenné válás banki kockázatainak fedezésére is.

Ha a piac úgy gondolja, hogy legalább 200 milliárd euró szükséges az euróövezeti bankrendszer összeomlásának elkerülésére, akkor valószínűtlen egy ennél bármennyivel is kevesebbet tartalmazó terv kidolgozásának kedvező fogadtatása - vélekedtek előzetes elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

Egy másik nagy londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) előzetes számításai szerint ha Görögország mellett Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői maguk is "szélsőséges" feltételezésnek nevezték -, akkor a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez szükséges uniós bankrendszer-szintű tőkepótlási igény eléri a 115,8 milliárd eurót.

A CEBR szakértői szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a várható továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait. A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így ezeket a terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - állt a londoni gazdaságkutató cég által az EU-csúcs elé időzített elemzésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK