Megdöbbentő részletek szivárogtak ki a török puccsról

Kiszivárgott bizalmas iratok szerint a török felső vezetés előre tudott a 2016-os készülő puccskísérletről, de nem tett semmit, hogy megakadályozza, csak ellenőrzött mederbe terelte az eseményeket, így megágyazva Recep Tayyip Erdogan török elnök egyszemélyi uralmához - írta az EUObserver.
K. Kiss Gergely, 2019. március 12. kedd, 14:21
Fotó: Flickr

A brüsszeli híroldal szerint bizonyítékkal felérő dokumentum az a feljegyzés, amelyet Serdar Coskun török ügyész a hatalomátvételi kísérlet éjszakáján, 2016. július 16-án állított össze, részletesen ismertetve a történteket.

A svédországi emigrációban élő Ahmet Donmez újságíró által megszerzett iratban azonban olyan események is szerepelnek, amelyek a feljegyzés keletkezésének időpontjában még - vagy egyáltalán - nem történtek meg.

Egyebek mellett az olvasható a dokumentumban, hogy a török légierő harci repülőgépei légicsapást mértek az ankarai parlament épületére, valamint az elnöki palota kertjére, ami valóban megtörtént, csak éppen négy órával később, mint Coskun írta - idézi az MTI.

Az azóta a semmítőszék tagjává előléptetett ügyész eleinte nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, később egy török újságnak adott interjújában megerősítette az irat hitelességét, mondván, hibázott, éjjel 1-től reggel 7-ig dolgozott a feljegyezésen, és a végén elfelejtette átjavítani az időpontokat, ezért nem stimmel a dokumentumon szereplő időbélyeg.

Ugyanakkor az EUObserver szerint ez a magyarázat nem kielégítő, ugyanis több olyan esemény is szerepel a dokumentumban, amely egyáltalán nem történt meg. Például Coskun írt a török titkosszolgálat (MIT) székhelyének ostromáról, illetve a különleges erők parancsnokságának és a rendőrség hírszerzési részlegének otthont adó épület lebombázásáról.

Andrew Duff, a hírportál által idézett szakértő hangsúlyozta, hogy a jelek szerint Erdogan emberei pontosan tudták, hogy mi következik, s bizonyos eseményeket hagytak ellenőrzött körülmények között megtörténni, hogy megágyazzanak a tisztogatásoknak, és még a vádiratokat is előre elkezdték megírni a politikai ellenfelekkel szemben.

"Már az események éjszakáján a televíziót nézve is gyanús volt nekem, hogy nem minden az, aminek látszik. Nem értettem például, hogy az isztambuli Boszporusz-híd lezárása hogyan illeszkedik egy valódi államcsíny kereteibe. Az is furcsa volt, hogy Erdogant nem fogták el, egy rendes puccs során az államfő lett volna a fő és talán az egyetlen célpont" - mondta a European Policy Centre (EPC) brüsszeli elemzőközpont munkatársa.

Súlyos következmények

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákon kívül közel 250 ember halt meg, s nagyjából kétezren megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Legkevesebb 150 ezer embert függesztettek fel állásából vagy bocsátottak el, mintegy 70 ezret pedig őrizetbe vettek, köztük több mint száz újságírót és sok jogvédőt.

"Az államcsínyt ürügyként felhasználva Erdogan keresztülverte a saját alkotmányos puccsát önnön védelme és hatalmának megerősítése, a hadsereg meggyengítése és a török értelmiség elnémítása vagy száműzetésbe kényszerítése érdekében" - jelentette ki Duff, aki korábban liberális EP-képviselő volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK