Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Egyesült Államok kormánya növelte az Iránra nehezedő nyomást azzal, hogy Donald Trump elnök bejelentette: véget vetnek a tavaly őszi haladéknak, amellyel lehetővé tették az iráni olaj legnagyobb importőreinek, hogy tovább vásároljanak a perzsa országtól - kezdi háttércikkét a Financial Times (FT). A szakértők ennek kapcsán azt firtatják, hogy a többi olajexportőr ország képes lesz a pótolni azt a kiesést, amelyet az iráni kínálat zuhanása okoz majd az olajpiacon. A befektetők idegességét mutatja, hogy a Brent ára húsvét után átlépte a 74 dollár/hordós szintet, amire hat hónapja nem volt példa.

Mennyi lehet az alja

Irán az elmúlt öt hónapban naponta 2,5 millió hordó olajat termelt ki, amelyből 1-1,3 milliót exportált - idézi az FT az FGE tanácsadó cég becslését. A tankhajók mozgását követő weboldalak szerint valójában titokban napi 1,9 millió hordóra ment fel a kivitel. Ennek többsége öt nagy vásárlónál, Dél-Koreánál, Indiánál, Japánnál, Kínánál és Törökországnál kötött ki. Kína jelezte, hogy ellenzi az amerikai szankciók élesítését, ami valószínűvé teszi, hogy nem adja fel az iráni importot, azaz perzsa ország kivitele nem csökken nullárra - véli Giovanni Staunovo, az UBS Wealth Management vagyonkezelő cég elemzője.

Más vásárlók azonban várhatóan nem mennek szembe az USA-val, mert nem akarják, hogy válaszul Washington korlátozza vállalataik nemzetközi átutalásának lehetőségét az amerikai felügyelet álló pénzügyi elszámolási rendszerben, így a szakértők azt várják, hogy napi egymillió hordó alá esik az iráni export. Emellett továbbra is megjelenhet a piacon az a napi 100-300 ezer hordó fekete arany, amelyet eddig is kicsempésztek Iránból.

Mennyi lehet a teteje?

Válaszul a tavaly év végén megugrott olajkínálatra, az OPEC és szövetségesei, köztük Oroszország az év eddig szakaszában visszafogták kitermelésüket, hogy egyensúlyba hozzák a piaci kínálattal a keresletet. Ennek alapján van mód emelni az olajkínálatot az új helyzetben. Az amerikai kormány azt kommunikálja, hogy egyeztettek Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy biztosítsák a kieső iráni olaj pótlását. A szaúdiak jelenleg napi 10 millió hordó alatti mennyiséget hoznak felszínre, ezt képesek lennének emelni folyamatosan napi egymillió hordóval.

Ez a körülmény a piaci egyensúly fennmaradásának hamis biztonságérzetét kelti az USA energiaügyi minisztériumában - vélik az Energy Aspect tanácsadó cég szakértői. Nem csupán a hordóban számolt mennyiség térhet el attól, amire szükség lenne az egyensúly fenntartásához, hanem a piacra kerülő kőolajfajták minőségi jellemzői is - hangsúlyozzák közleményükben. Ráadásul a kínálatot tovább csökkentheti a bajban lévő Venezuela és Líbia kivitelének visszaesése.

Mit fognak csinálni?

Szaúd-Arábia nem fogja hagyni, hogy Trump másodszor is hülyét csináljon belőle. Tavaly ősszel felpörgették a kitermelést, mert az amerikai elnök Teheránnal szembeni keménykedése alapján arra számítottak, hogy a szankciók november elején kőkeményen életbe lépnek, ezért visszaesik az olajpiaci kínálat.

Ezzel szemben Trump haladékot adott Iránnak és legnagyobb vásárlóinak, aminek az lett a vége, hogy az iráni kínálat sem tűnt el, viszont megjelent a szaúdiak pluszolaja, amin így kevesebbet kereshettek. Ezért most csak azután fogják növelni olajkitermelésüket, hogy a perzsa ország olaja valóban eltűnt a színről - állítják az ügyhöz közel álló források.

Jön a drágulás

A washingtoni adminisztráció szerint nem lesz semmi gond, elég nagy marad az olajkínálat Irán kiszorítása után is. Energiaipari szakértők azonban azt találgatják, milyen feszessé válhat a kereslet és a kínálat, főként akkor, ha a legnagyobb olajországok elérik kitermelési kapacitásuk határát. Óriási az ellátási kockázat a világpiacon - mondja Gary Ross, a Black Gold Investors vezetője, aki hosszú ideje követi figyelemmel az olajpiac alakulását.

Venezuela ellen újabb szankciókat vezethetnek be, Nigériában ingatag a helyzet, akárcsak Líbiában. A világnak aggódnia kell, hogy semmilyen rendkívüli esemény ne következzen be, ami csökkentheti a kitermelési kapacitásokat. Szerinte az olaj ára valószínűleg felmegy hordónként 75-80 dollárra, és könnyen e fölé a szint fölé ugorhat.

Idegessé válhatnak autósok

Az USA gazdasága összességében semleges helyzetben van: az olaj drágulását ellensúlyozza, hogy ezzel az olajpala-kitermelők is jól járnak. Ez azonban azt jelenti, hogy az olajiparhoz csorognak a jövedelmek az autósoktól, akik a benzinkutaknál szembesülnek az üzemanyagok drágulásával. Az átlagár gallononként 2,818 dollárra ment fel az elmúlt időszakban, ami tavaly október óta a legmagasabb szint, és az év elejéhez képest 56 centes emelkedés. További tízcentes növekedés azt jelentené, hogy öt éve nem látott benzinár köszönne be az USA-ban.

Magyarországon az elmúlt napokban a bezin ára átlépte a 400 forint/literes szintet. A rekordot 2012 áprilisában 251 forinton állította fel - akkor az USA-ban a benzinár megközelítette a négy dollár/gallont. Trump az elmúlt időszakban rendszeresen az OPEC-et hibáztatta, ha drágult a benzin, ám ha a következő hónapokban, különösen a nyári szabadságok idején tovább emelkednek az árak a kutaknál, akkor az autósok előbb-utóbb a kormányt is okolni fogják ezért. Ez rosszul fog esni az elnöknek.