Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Steffen Seibert Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök "kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet beszélik meg". Jelezte a német szóvivő, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozik.

Merkel látogatása Magyarország fontosságát jelzi

Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez - mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző. A berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője rámutatott, hogy a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz.

Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország "változatlanul fontos" Németországnak, és a német-magyar viszonynak "magas helyi értéke" van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak "eltérő hangsúlyok" és tisztázó vitákra is szükség volt - mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.

Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől "nem lehet tartósan kitérni", hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy "a német-magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben", ha meghívás érkezik Budapestről - mondta az elemző.

Nem adják magukat könnyen

Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése "hosszabb időt vett igénybe", a német fél jelzi, hogy "nem adta magát könnyen".

További fontos tényező, hogy a német kancellár "az országot látogatja meg", és nem csupán kormányfő kollegáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német-magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is "ápolni kell" - emelte ki Kai-Olaf Lang.

Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.

Kritikus pragmatizmus

Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a "kritikus pragmatizmus" határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, "nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt" - mondta Kai-Olaf Lang.

Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan "központi szerepe" lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.

A német megítélés szerint Magyarország "legitim igénye" az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel "ambivalensen" közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat "különutas" politikát - fejtette ki a politikai elemző.

A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban "hasonló filozófiát" képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben "van mit megvitatni", hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket - mondta Kai-Olaf Lang.