Meghökkentő adatok Magyarországról - a legrosszabbak között vagyunk

Az EU-ban minden negyedik embert érintette tavaly az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata - derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából. Magyarországon a lakosság harmada esett ebbe a kategóriába.
Napi.hu, 2015. október 16. péntek, 19:53
Fotó: Napi.hu

Az Európai Unió lakosságának 24,4 százalékát, azaz 122 millió embert fenyegette tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség, ami azt jelenti, hogy a jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváltság vagy a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élés hármasából legalább az egyik körülmény igaz volt rá.

Az Eurostat szerint az EU-ban a 2013-ban bekövetkezett enyhe csökkenés után a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya tavaly stagnált, de továbbra is a 2008-as 23,8 százalékos szint felett áll. A közlemény emlékeztet, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek számának csökkentése az EU 2020-as stratégiájának egyik kulcseleme.

A két véglet: Románia és Csehország

Tavaly három uniós tagállamban volt a lakosságnak több mint a harmada kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának: Romániában (40,2 százalék), Bulgáriában (40,1 százalék) és Görögországban (36 százalék). Magyarországon 31,1 százalék volt ez az arány a 2013-as 33,5 százalék után, ez azonban még mindig felette áll a 2008-as 28,2 százaléknak.

Az, hogy a sor másik végén olyan tagállamok szerepelnek, mint Svédország (16,9 százalék), Hollandia (17,1 százalék), Finnország (17,3 százalék) vagy Dánia (17,8 százalék), vélhetően nem okoz nagy meglepetést, ám ezeket az országokat egy visegrádi ország veri, mégpedig Csehország, ahol a rendelkezésre álló adatok alapján a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya a legalacsonyabb az EU-ban, azaz 14,8 százalék.

Forrás: Eurostat
A nagyobb képért kattintson!

A legnagyobb csökkenést Lengyelország érte el

A 2008 és 2014 közötti időszakban 14 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,9 százalékpont), Spanyolországban (+4,7 százalékpont), Cipruson (+4,1 százalékpont), Magyarországon (+2,9 százalékpont) és Olaszországban (+2,8 százalékpont).

Ez idő alatt a legnagyobb javulást viszont Lengyelország tudta felmutatni, ahol 5,8 százalékponttal, 30,5 százalékról 24,7 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-4 százalékpont) és Szlovákia (-2,2 százalékpont) követi.

Csehország az élen

Az EU teljes lakosságát tekintve a jövedelmi szegénység 17,2 százalékot érintett 2014-ben, ami azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmük a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. Ez az arányszám uniós szinten mind a 2013-as, mind a 2008-as szinthez képest emelkedett, ami mindkét esetben 16,6 százalékot takart.

Magyarországra vonatkozó adatok
Forrás: Eurostat
A nagyobb képért kattintson!

Azon tagállamok között, ahol adatok rendelkezésre állnak, a 2008-as helyzethez viszonyítva 18 tagállamban nőtt, 5-ben pedig csökkent a jövedelmi szegénységben élők aránya. A legnagyobb arányban Romániában (25,4 százalék), Spanyolországban (22,2 százalék), Görögországban (22,1 százalék), Bulgáriában (21,8 százalék) és Lettországban (21,2 százalék) éltek jövedelmi szegénységben.

Magyarországon a jövedelmi szegénységben élők aránya 2014-ben 14,6 százalék volt, szemben a 2008-as 12,4 százalékkal.

A legalacsonyabb ráta e téren Csehországban volt, ahol a lakosságnak mindössze 7,9 százaléka esett ebbe a kategóriába. Ezt Hollandia 11,6 és Dánia 11,9 százalékos aránnyal követte.

Mi az, hogy deprivált?
Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma
  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes tévéje
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs autója
  • évi egyhetes üdülés hiánya
  • kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya
közül legalább három jellemző rá.
Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.

Magyarország a legrosszabbak között

Tavaly az EU lakosságának 8,9 százaléka élt súlyos anyagi depriváltságban szemben a 2013-as 9,6 százalékkal és a 2008-as 8,5 százalékkal. Összességében - azon tagállamok között, ahol rendelkezésre állnak adatok - 2008-hoz viszonyítva 11 tagállamban romlott a helyzet e téren, 12-ben pedig javult.

A súlyos anyagi depriváltság tekintetében Bulgáriában (33,1 százalék), Romániában (26,3 százalék), Magyarországon (23,9 százalék) és Görögországban (21,5 százalék) volt a legrosszabb a helyzet. Magyarországon a 2008-as szinthez képest jelentősen, 17,9 százalékról 23,9 százalékra nőtt a súlyos anyagi depriváltságban élők aránya.

Ezzel szemben e tekintetben a legkisebb arányokat Svédország (0,7 százalék), Finnország (2,8 százalék), Dánia és Hollandia (3,2 százalék), Ausztria (4 százalék), Franciaország (4,8 százalék) és Németország (5 százalék) tudta felmutatni.

Magyarországon mérsékelten romlott a helyzet

A 0-59 éves korosztály körében az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők - azaz ahol a felnőttek a teljes potenciális munkaidejüknek kevesebb mint 20 százalékában dolgoztak - aránya 11,1 százalék volt. Ez az arány 2008 óta folyamatosan emelkedett az EU-ban. A 0-59 éves korosztályban az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya szinte az összes tagállamban emelkedett 2008 óta, kivéve Németországban, Lengyelországban és Romániában.

Ebből a szempontból a legrosszabb helyzet Görögországban (17,2 százalék), Spanyolországban (17,1 százalék) és Belgiumban (14,6 százalék) volt, míg Svédországban és Romániában (6,4 százalék), valamint Szlovákiában (7,1 százalék), Lengyelországban (7,3 százalék) és Csehországban (7,6 százalék) volt a legjobb a helyzet.

Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők arányában Magyarországon volt némi növekedés, ám a 2008-as 12 százalékról csak 12,2 százalékra emelkedett 2014-ben ez a mutató.

HOZZÁSZÓLÁSOK