Meghökkentő: Ide ment a legtöbb nem uniós polgár dolgozni

Az EU-tagállamok tavaly 2,3 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki nem uniós állampolgárok számára - derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából. Ennek a legnagyobb haszonélvezői az ukránok, amerikaiak és kínaiak voltak. Magyarország ebből mindössze 21 188 engedélyt adott ki, hazánkat elsősorban kínaiak, amerikaiak és oroszok célozták meg.
Szabó Zsuzsanna, 2015. október 30. péntek, 07:08
Fotó: Reuters

A 2013-as adatokhoz képest 2,2 százalékkal csökkent a harmadik országbeli állampolgárok számára kiadott úgynevezett első tartózkodási engedélyek száma az EU-ban, ami 2014-ben 2,3 millió darab új engedélyt jelentett. Ez a 2008-as szinttől is jelentősen, 9 százalékkal marad el. A 2008 óta látható csökkenés az Eurostat szerint főleg a munkavállalási engedélyek visszaesésének volt köszönhető - ez a szám a 2008-as 0,8 millióról 0,6 millió közelébe esett tavaly.

A 2014-ben kiadott engedélyeknek csaknem a harmada (29,5 százalék) családi okokkal volt összefüggésben, negyedük (24,8 százalék) munkavállaláshoz volt köthető, közel ötödük (20,7 százalék) oktatáshoz és negyedük más okokhoz.

Tavaly minden negyedik tartózkodási engedélyt az Egyesült Királyságban adtak ki, ami 567,8 ezer darabot jelent. Ezt Lengyelország követte 355,4 ezer kérelemmel, ami az összes engedély 15,4 százalékának felelt meg. Németország (237,6 ezer), Franciaország (218,3 ezer), Olaszország (204,3 ezer darab) és Spanyolország (188,6 ezer) csak ezután következett Az Eurostat adatai szerint ez a hat tagállam adta ki az uniós tartózkodási engedélyek mintegy háromnegyedét tavaly.

A lakosságra vetítve az ezer lakosra eső legmagasabb arányt Málta (23,2 százalék), Ciprus (16,2 százalék), Svédország (11,1 százalék), Lengyelország (9,4 százalék) és az Egyesült Királyság (8,8 százalék) érte el. Az EU-ban összességében 4,5 első tartózkodási engedély esett minden ezer uniós állampolgárra.

Munkavállalásban ki vitte a prímet?

Az Eurostat statisztikájában a munkavállalás számaiban meglepő adatra bukkanhatunk: az EU-n belül 2014-ben a legtöbb munkavállalási engedélyt ugyanis nem valamelyik népszerű nyugat-európai célország vitte el, hanem Lengyelország (lengyel 206 176 darab), mégpedig jelentősen ráverve az Egyesül Királyságra (116 707 kiadott munkavállalási engedély). A többi tagállamban ezek az engedélyek csak maximum a pár tízezres vagy pár ezres nagyságrendet érik el. Az EU-ban összesen 572 414 munkavállalással kapcsolatos tartózkodási engedélyt adtak ki harmadik országbeli állampolgárok számára.

A munkavállalás - az ezer lakosra jutó kiadott első tartózkodási engedélyek aránya alapján - hat tagállamban volt a fő ok a kérelmek kiadására. A legmagasabb arányt ebből a szempontból Litvánia érte el 66,2 százalékos aránnyal. Ezt Lengyelország 58, Ciprus 57,7 százalékkal követi.

A legnépszerűbb oktatási célpont az Egyesült Királyság

Az oktatás szempontjából a legnépszerűbb célpont az EU-ban messze az Egyesült Királyság volt, ahol 177 200 ilyen tartózkodási engedélyt adtak ki. A második legnépszerűbb tagállam e szempontból Franciaország volt 65 403 engedéllyel, míg a harmadik helyen Németország állt (49 406 darab). Lengyelország itt is előkelő helyen van: a negyedik legnépszerűbb oktatási célpontnak számított tavaly 29 825 kiadott tartózkodási engedéllyel.

Oktatás miatt kiadott kérelmek aránya alapján már Írország kerül az élre, az itt beadott 36 728 kérelemnek a 64,6 százalékos arányával (ami 23 730 darab engedélyt jelent), amelyet Románia 34,3 és Málta 29,6 százalékos aránnyal követ.

Az oktatásban darabszám alapján vezető célországoknál ez az arány így alakult: az Egyesült Királyságban az össz 567 806 darab engedélynek a 31,2 százalékát adták ki oktatási célból, Franciaországban a 218 267 darab engedély 30, Németországban a 237 627 darab 20,8 százalékát. Lengyelország esetében a tartózkodási engedélyek 8,4 százaléka volt oktatási célhoz köthető.

Családegyesítésben az olaszok és a spanyolok vezetnek

A családegyesítés végett kiállított első tartózkodási engedélyek száma 100 ezer körüli darabszámmal Spanyolországban (100 841 darab) és Olaszországban (99 051 darab) volt a legmagasabb 2014-ben. A két tagállamot csak mérsékelten lemaradva követte az Egyesült Királyság (96 500), Franciaország (92 100) és Németország (91 700).

A családegyesítés 16 tagállamban volt a fő oka a kiállított tartózkodási engedélyeknek; Horvátországban és Ausztriában a kiadott engedélyek 57,8 százalékát, Luxemburgban 57,6, Görögországban 56,3, Spanyolországban 53,5, Belgiumban 52,7, Szlovéniában 51,6 százalékát adták ki e célból az Eurostat szerint.

Kik jöttek az EU-ba?

Tavaly a legtöbb tartózkodási engedélyt ukránoknak adták ki az EU-ban: 302 800 kedvezményezett kapott tartózkodási engedélyt, ami az összes EU-ban kiadott új  tartózkodási engedély 13,1 százalékát jelentette. A második legtöbb tartózkodási engedélyt amerikaiaknak adták ki, szám szerint 199 200 darabot, ami az összes új kérelem 8,6 százaléka. A harmadik legtöbb kérelmet, 169 700 darabot, vagy a kérelmek 7,4 százalékát kínaiaknak adták, amelyet indiaiak követtek 134 900 darabbal, vagy az összes kiadott új kérelem 5,8 százalékával. Ez azt is jelenti az Eurostat szerint, hogy a 2014-ben kiadott új tartózkodási engedélyek harmada ennek a négy országnak az állampolgárainak lett kiadva.

Forrás: Eurostat
A nagyobb képért kattintson!

A kiadott új tartózkodási engedélyeket kapó nem uniós állampolgárok 10 legnépesebb csoportja közül tavaly az ukránok főleg munkavállalás miatt érkeztek, a számukra kiadott tartózkodási engedélyeknek 68,2 százaléka mögött állt foglalkoztatással kapcsolatos ok. Az indiaiak esetében a kiadott tartózkodási engedélyeknek a 40,5 százaléka volt munkavállaláshoz köthető.

A kínaiak és brazilok főleg tanulás miatt érkeztek az EU-ba tavaly, a kínaiaknak kiadott tartózkodási engedélyek 59,4, a braziloknak kiadott engedélyek 46,4 százaléka esett ebbe a kategóriába.

Családegyesítés miatt leginkább a marokkóiak (66,8 százalék), törökök (48,6 százalék) és oroszok (34,8 százalék) érkeztek az EU-ba az Eurostat adatai szerint.

Hová mentek?

A tavaly az EU-ba érkező 302 800 ukránnak több mint 80 százaléka - 247 400-an - Lengyelországban kapott tartózkodási engedélyt. Az EU-ba érkező amerikaiaknak mintegy 70 százaléka (136 202 fő), a kínaiaknak pedig közel 45 százaléka (73 878 fő) az Egyesült Királyságba ment.

Kik és hányan jöttek Magyarországra?

Magyarország 2014-ben nem uniós állampolgároknak 21 188 úgynevezett első tartózkodási engedélyt adott ki - az összeurópai uniós kérelmeknek a 0,01 százalékát -, ami ezer fős magyarországi lakosságra vetítve 2,1 százalékos arányt jelent. Az Eurostat adatai szerint hozzánk főleg családi okokból jöttek nem uniós állampolgárok: 6736 kérelmet - a kiadott engedélyek 31,8 százalékát - családi okokból, 5168-at - az engedélyek 24,4 százalékát - képzési, 3733-at - az engedélyek 17,6 százalékát - foglalkoztatási, 5551-et - az engedélyek 26,2 százalékát - más okokból adtak ki.

A nagyobb képért kattintson!

A Magyarországon új tartózkodási engedélyt kapott harmadik országbeliek legnépesebb csoportja tavaly a kínaiak voltak, akik az itt kiadott engedélyek 29,6 százalékát kapták, ez 6269 darab kérelmet jelent. A második legnagyobb csoport az amerikaiaké, akik 1655 letelepedési engedélyt kaptak - ez a Magyarországon beadott kérelmek 7,8 százalékát tette ki. A harmadik legnagyobb csoport az oroszoké, a számukra kiadott 1500 engedély az összes kérelem 7,1 százalékát adta.

HOZZÁSZÓLÁSOK