Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Dél-európai országoknak "udvarol" a Gazprom annak érdekében, hogy kormányaikat és energiaszolgáltatóikat rávegye egy új vezeték közös lefektetésében való részvételre - derül ki a Reuters híréből. Az orosz gázmonopólium mindenáron ki akarja iktatni az ukrán tranzitot, amelyen keresztül Magyarországra is eljuttatja az energiahordozót.

A vállalat kezd kifutni a lehetőségekből, miután kénytelen volt feladni a déli áramlat tervét, amely a Fekete-tenger fenekén szállított volna gázt Oroszországból Bulgáriába, majd tovább Európa közepébe, illetve az ezt kiváltani hivatott török áramlatot, amely Bulgária helyet a török tengerpartot célozta volna meg.

Új terv

Az előbbi projekt az EU ellenállásán bukott meg, ugyanis Brüsszel az érvényben lévő uniós szabályozás alapján nem engedélyezte, hogy a vezeték és az abban áramló gáz kizárólag egy cég (ez esetben a Gazprom) tulajdonában legyen. A török áramlatot az Ankara és Moszkva között az orosz harci repülőgép lelövése miatt megromlott viszony miatt tették lapátra.

Az orosz cég március elején új kezdeményezéssel állt elő, nevezetesen az olasz Edison és a görög DEPA energiaszolgáltatókkal közösen fektetne le egy vezetéket a Fekete-tenger fenekére, amely aztán Törökország érintésével Görögországon át Olaszországig vinné a susogó energiahordozót.

A török áramlattól lényegesen eltér a terv, azt ugyanis úgy hirdették meg, hogy a Gazprom elszállítja a gázt a török-görög határra, miközben ezzel egyidejűleg leállítja az ukrán tranzitot. Az európai országok azután oldják meg a továbbszállítást, ahogy akarják.

Régi ötlet

Az új terv valójában egy korábbi elképzeléshez, az ITGI vezetékhez (Interconnector Turkey Greece Italy) hasonlít. A 2003-ban felvetett ITGI ötlete annyiban más volt, hogy nem orosz gázt akartak ezen az útvonalon továbbítani, hanem Közép-Ázsia más országaiból származó energiahordozót. A cél éppen az orosz gázfüggőség csökkentése lett volna.

Ezért aztán az ITGI tetszett az EU-nak, ennek ellenére 2012-ben lekerült a napirendről. Olasz kormányzati források meglehetős idegességgel reagáltak a terv felmelegítésére. Róma attól tart, hogy Moszkva rá akarja erőszakolni a projektet, amellyel megoldhatja saját problémáját (az ukrán tranzit kiváltását). Az Edison nem kommentálta a hírt.

Mellette-ellene

További nagy kérdés, hogy a mindössze évi nyolcmilliárd köbméteres gázszállítási kapacitás elegendő lenne-e ahhoz, hogy a projekt az eladott gáz árából visszahozza a befektetési költségeket. A két befuccsolt déli vezetékterv évi 62 milliárd köbméter energiahordozó szállítására képes csőkígyóról szólt.

További gyenge pontja az ITGI napirendre tűzésének, hogy Olaszország élesen támadja Németországot a második északi áramlat lefektetéséért, amely az Északi-tenger alatt szállít orosz gázt német földre. Ezért furcsán venné ki magát, ha most összeállna az oroszokkal.

Ugyanakkor Róma szeretne Európa gázszállítási központja lenni, amihez jól jöhetne az orosz gáz is, amely kiegészíthetné a Mediterrán térségben felfedezett gázmezőkről várhatóan érkező energiahordozót.

Másokat is érintene

További következménye lehet az ITGI megvalósulásának, hogy ha az oroszok kiiktatják az ukrán tranzitot, akkor a kelet-közép-európai országoknak is ki kell építeniük az ezt helyettesítő, nyugatról keletre, illetve délről északra futó csőkígyókat.

A Gazpront 2019-ig akar eredményt elérni, mert akkor jár le az ukrán partnereivel kötött hosszú távú gázszállítási megállapodása. Szakértők szerint e cél elérésére egyre halványabb az esélye.

Öngyilkos lépést tett a Gazprom?

Szakértők szerint kevéssé érthető lépést tett a Gazprom februárban, amikor időnként 40 százalékkal csökkentette a törökországi magánimportőröknek szállított gáz árát - derül ki a bne IntelliNews régiós hírportál cikkéből. Az oroszok tíz évvel ezelőtt az ukrán gázcsapot zárták el, ám a piaci szereplők ezt némi megértéssel fogadták, ugyanis az ottani vevők nem mindig fizettek az energiahordozóért.

A török importőrök viszont fizetnek, mint a katonatiszt. Törökország gázszükségletének 55 százalékát szerzi be Oroszországtól. Ennek kétharmadát az állami gázszolgáltató, a Botas importálja, a maradékot a most kipécézett magáncégek. A Gazprom már tavaly év végén bejelentette, hogy emelni akarja az árait - az erről kezdődött vita vezetett el a barátságtalan orosz lépéshez.

Miután Európa az elmúlt évtizedben sikeresen diverzifikálta gázforrásait, és az itteni országok egy része az orosz függőség oldásárt cserébe hajlandó többet fizetni az lng-ért, a Gazprom legnagyobb vevője Törökország marad. Tavaly 27 milliárd köbméter gázt adtak el ezen a piacon.

Ha az ankarai vezetésre akartak nyomást gyakorolni a barátságtalan lépéssel akkor elszámolták magukat, mert a török magángázcégek - bár jó kapcsolatokat ápolnak a kormánypárttal - nem oligarchák kezében vannak, ahogy az Oroszországban szokás. Ezért szorongatásukkal nem lehet csapást mérni a török politikai vezetőkre. A szívatást látva viszont Törökország is úgy láthatja, hogy érdemes eltávolodnia a Gazpromtól.