Amikor a koronavírus-járvány lecsapott Európára, a német kormány a kontinens legnagyvonalúbb gazdasági ösztönzőcsomagjával válaszolt, ám mostanra elfogyott azoknak a politikusoknak a türelme, akik ragaszkodnak a hagyományosan erőteljesen takarékos német állami gazdálkodáshoz - derül ki a Financial Times összefoglalójából.

Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy megengedhette-e az ország magának ezt a költekezést, illetve szabad-e folytatni a járvány második hullámában a nagyvonalú állami támogatásokat.

Az ügyet az kavarta fel, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszter olyan 2021-es költségvetést terjesztett a parlament elé, amely 180 milliárd euró további hitel felvételével számol az idei 218 milliárdos eladósodás után. Ekkora államadósságra nem volt példa Németország második világháború utáni történetében. Scholz szerint akkor lett volna igazán nagy a baj, ha nem segítették volna ki a vállalatokat, és ezzel a közgazdász szakma elitje is egyetért. A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció politikusai a nyilvánosság előtt támogatják a kormányt, az ellenzék azonban lefogná a pénzügyminiszter kezét.

A következő generáció

A piacpárti szabad demokraták szerint elfogadhatatlan, hogy adósságba verjék a következő generációt, amelynek a most felvett hitelt vissza kell majd fizetnie. Ez az érvelés érthető egy olyan országban, amely büszke egyensúlyban lévő költségvetésére, ám a válság túlélése rendkívüli beavatkozást követelt.

A kormány tavasszal egy 1,3 ezer milliárd eurós vállalati támogatási programot indított, majd ezt megfejelte júniusban egy 130 milliárdos csomaggal. Felfüggesztették az alkotmányba foglalt adósságfék érvényesítését. Eközben az ellenzék egy része azzal vádolja Scholzot, hogy az állami költekezéssel már a 2021. őszi parlamenti választásokra gondol, amelyen a szociáldemokrata párt kancellárjelöltje lesz. (A konzervatív oldal még nem választotta meg kancellárjelöltjét.)

Csak semmi pánik!

A kormány azzal védekezik, hogy csak ideiglenes eltérésről van szó a fegyelmezett költségvetéstől. Az adósságféket 2022-ben újra érvényesíthetik és 2023-tól elkezdődhet az törlesztés. A CDU/CSU háza táján vannak olyan hangok, amelyek azt követelik, hogy a jövő évi 180 milliárdos hitelfelvétel után 2022-ben ezt 10 milliárdra csökkentsék, ám közgazdász szakértők szerint nem lehet páros lábbal a fékre lépni. A baloldali parlamenti ellenzék jelezte, hogy hevesen ellenezni fog bármiféle megszorító gazdaságpolitikát.

Ha az új kormány ismét egy jobb-bal koalíció lesz, akkor igen nehéz helyzete kerülhet. A konzervatív oldal ellenzi az adók emelését, amiből forrást lehetne teremteni az adósság csökkentéséhez, miközben a baloldal a kiadáscsökkentéseket utasítja el, amelyek növelnék az állam megtakarításait.

Scholz szerint nem kell izgulni. Az államadósság legfeljebb a GDP 70 százalékára megy fel a jelenlegi 60 százalékról, amivel messze Németország áll legjobban a világ legfejlettebb országai (G7) közül. Másrészt a 218 milliárdos idei és a 180 milliárdos jövő év hitelfelvétel csupán terv, nem tényadat, végül könnyen lehet, hogy a valós eladósodás nagyjából összesen "csupán" 300 milliárd euró körül alakul majd 400 milliárd helyett.

Túl jól jártak a vendéglősök?

A bírálók kifogásolják azt a kormányzati támogatást is, amit a részleges novemberi lezárás idejére vezettek be. E szerint a vendéglők, a bárok és a szállodák megkapják a 2019 novemberében elért jövedelmük 75 százalékát. Ezt a programot decemberre is meghosszabbították, miután fennmaradtak a korlátozó szabályok. Az IW közgazdaság-kutató intézet felmérése szerint ez az összesen 30 milliárd euróba kerülő támogatás túl nagyvonalú volt, ugyanis nem számolt azzal, milyen mértékben csökken a bezárás miatt az érintett vállalkozások változó költsége. Ezért a kormány januárra már semmiképpen nem akarja kiterjeszteni a programot.