Mégis mennyibe kerül és miből van pénz a világ elpusztítására?

Fapados lehet az észak-koreai atomarzenál, de ettől még a hatékonyságában nem kételkednek a szakértők. Nukleáris fegyvereket nem olcsó fejleszteni, az országnak viszont nem igazán van szüksége külső segítségre: szinte minden nyersanyag a rendelkezésükre áll a gyártáshoz. Észak-Korea vagyona viszont fegyvereladásokból, kiber-bűncselekményekből és hamis viagrákból növekedik.
Szabó Dániel, 2017. szeptember 10. vasárnap, 14:33

A világot meglepte, hogy néhány hamvába halt kísérlet után Észak-Korea az elmúlt hónapokban több sikeres rakétatesztet és atombomba próbarobbantást hajtott végre. Kim Dzsongun és rezsimje az idén már bemutatott olyan ballisztikus eszközöket, amelyekkel az Egyesült Államok nyugati partvidéket, de egyes becslések szerint akár Chicagót is képesek elérni.

Több szempontból is aggasztó, hogy a világ legbezárkózottabb kommunista állama minden jel szerint "célbajuttathatóan" kis méretű hidrogénbombával is rendelkezik. Többek közt azért, mert a hidegháború óta nem volt ennyire reális veszélye annak, hogy atomfegyvert vessenek be. De az sem elhanyagolható szempont, hogy ha a világ egyik legszegényebb és technológiailag elmaradott országa, mint Észak-Korea képes volt nukleáris bombát készíteni, akkor más rezsimek is elirigyelhetik ezt a fapados, csináld-magad tömegpusztító fegyvert.

Nem olcsó játék

Az atombombák kifejlesztése - még a II. világháború alatt is - elképesztő mennyiségű pénzt emésztettek fel. A CNBC kalkulációi alapján az elmúlt majd' 80 évben az Egyesült Államok 5 ezer milliárd dollár költött atomarzenálja fejlesztésére és karbantartására. Mivel már évtizedek óta nem készítettek új eszközöket, csak a jelenlegi korszerűsítési kiadásokból lehet kiindulni azt illetően, hogy pontosan mennyibe is kerül atomfegyvereket készíteni.

Az USA ugyan kevés információt oszt meg nyilvánosan a programjáról, azt azonban tudni lehet, hogy 250 milliárd dollárt költenének az elkövetkezendő két évtizedben az észak-koreai állományhoz hasonló W-80-as rakétafejekre, valamint azok hordozórepülőire. Emellett 9,5 milliárd dollárt szán a B-60-as bombázói korszerűsítésére, amely a repülőgépekről célbajuttatható stratégiai fegyvereiket dobná le.

Költségcsökkentett kiadás

Noha Észak-Korea gazdaságilag elmaradott, egy dologhoz nagyon értenek: a hivatalos statisztikák meghamisításához és a valódi számok titkosításához, valamint a dezinformáláshoz. Tehát azt egyáltalán nem tudni, hogy Phenjan mennyit költött a most feltehetően 60 darabból álló arzenáljára.

Becslések mégis vannak, még hozzá a szomszédos és extrém fenyegetésnek kitett Dél-Koreából: az ország jegybankja és a hadsereg úgy számol, hogy 1,1-3,2 milliárd dollár közötti összeget költhettek a programra. Ez alapján arra következtetnek a szakértők, hogy egy robbanófej 18-52 millió dollárba kerülhetett. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok W80-as tölteteinek darabja nagyjából 75 millió dollárba kerül.

Minden van

Részben értelmetlen pénzt emlegetni Észak-Korea kapcsán: az ország gazdasága szinte összehasonlíthatatlan a piacgazdaságú országokéval. Felesleges munkadíjról vagy nyersanyagköltségekről beszélni. Ha a hadseregnek szüksége van valamire, akkor kitermelteti, a munkaerő pedig fogyócikk (a kevés észak-koreai szökevény beszámolója alapján).

Azt viszont lehet tudni, hogy nincs szükségük kívülről szállított nyersanyagra: az ország rendelkezik uránbányákkal. Becslések alapján ezekben nagyjából 4 millió tonna finomítatlan érc lehet. Emellett  jelentős vas-, réz- és ólomkészleteik vannak. Tehát nem a levegőbe beszélt Kim Dzsongun, amikor a sikeres hidrogénbomba-robbantás után arról beszélt, hogy akármennyi robbanófejet képesek külső segítség nélkül előállítani.

Szegények, de nem elveszettek

Észak-Koreának viszont a fegyverkezés mellett akadnak működési költségei. Hiába a világ egyik legelszigeteltebb országa, ezeket részben tudják kívülről, a külkereskedelemből finanszírozni. Ugyan Kína az elmúlt hónapokban egyre élesebben kritizálja a diktatúrát, több ENSZ-szankciót megszavazott a Biztonsági Tanácsban, annak ellenére, hogy korábban mindig rajtuk bukott el az, hogy valóban megbüntessék.

A CIA szerint kivitelük háromnegyedét még mindig az északi szomszédjuk vásárolja meg. Főként vasércet és szenet rendelnek a kommunista államból, de nagy mennyiségben fogadnak vendégmunkásokat is Észak-Koreából. A lényegében rabszolgaként foglalkoztatott munkaerőt az ENSZ BT egy másik tagja, Oroszország is igénybe veszi. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan hány embert "bérelnek" a rezsimtől, milyen feltételek mellett.

A folyamatos fegyverkezésben lévő Észak-Koreának fontos exportcikkei a fegyverek. Ezeket főként afrikai haduraknak, közel-keleti felkelőknek szállítják le. Tavaly nyáron - emlékeztet a CNBC cikkében - elfogták egy hajójukat, amely 30 ezer PG-7-es rakétavetőt és azokba való töltényeket szállított Egyiptomba.

A diktatúrák az elmúlt évtizedekben egyre inkább ráálltak a kábítószergyártásra és a gyógyszer-hamisításra. Nincs ezzel másként Észak-Korea sem, de hogy pontosan mit és hova szállítanak, jó kérdés. Kínában azonban találtak már az országból származó Viagra-hamisítványokkal - idézi a portál Robert Manninget, az Atlanti Tanács szakértőjét.

Nem ismerek az internetet, de lopnak rajta

Bár a Google-vezér Eric Schmidt lánya, Sophie Schmidt néhány évvel ezelőtti látogatása után azt írta, hogy az országban ugyan vannak számítógépek, de azokat nem tudják kezelni, az internetet pedig az átlagemberek egyáltalán nem ismerik, Észak-Korea az elmúlt években meglepően hatékonyan tört fel számítógépes rendszereket. Legelőször akkor bizonyítottak, amikor feltörték a Sony Pictures adatbázisát, amiért az a szeretett vezérről, Kim Dzsongunról forgatott egy vígjátékot.

Azóta pedig több kiberbűncselekménynél felmerült, hogy az az országból indult. Szakértők szerint észak-koreai hackerek lophattak el 81 millió dollárt a bangladesi jegybankból, valamint a a Radio Free Asia szerint sikerült 88 ezer dollár értékű bitcoint (mostani árfolyamon 73 bitcoin) ellopniuk 2013 és 2015 között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gybognarjr, 2017.09.10 22:26

"Az USA ugyan kevés információt oszt meg nyilvánosan a programjáról,...."

Ha így van, akkor az Oroszok és a Kínaiak adatait kell használni, hiszen azok nyiltan, őszintén és jóindulattal tájékoztatják a Világ minden érdeklődő újságíróját a hadiipari költekezésük és fegyvereik fejlesztésének pontos adatairól és terveikről is az elkövetkező évekre.

Egyébként a Magyar kormány költségvetésének és az adópénzekkel való pontos, hiteles elszámolásának adatait is érdemes lenne közölni (gazdaságii témákkal foglalkozó lapokban) minden az év elején és végén minimum. Gondolom ezeket az adatokat a Magyar kormány megosztja pontosan, hitelesen és nyilvánosan, ahogy arra még a Tákolmány is kötelzte (a sok megszavazott, beiktatott titkosítási módosítványok előtt).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html