Az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesei elvesztették türelmüket, nem óhajtanak tovább várni arra, hogy Barack Obama amerikai elnök határozottan kezébe vegye a szíriai válság rendezését. Egyre több figyelmet szánnak a tetszhalott állapotából feltámadó Oroszországnak, annak ellenére, hogy sokan közülük nem szívesen erősítik Vlagyimir Putyin orosz államfő pozícióit - írja a Bloomberg két külügyi és biztonságpolitikai szakszerzője.

Washingtonban sokan úgy látják, hogy az Obama-adminisztráció feladta az USA alapvető törekvését a térségben. Amerikai politika az 1970-es évek óta arra törekedett, hogy távol tartsa Oroszországot a Közel-Kelettől. Most azonban a külügyminisztérium a háttérben azt javasolja az Amerika-barát kormányoknak, hogy lépjenek kapcsolatba Moszkvával. Ezzel akarják egyengetni az utat az orosz vezetés bevonása előtt a szíriai rendezésbe. (Ja, kérem, veszít az ottani kőolaj a jelentőségéből - a szerk.)

Barátom ellenségének ellensége

Ez eddig nem sok sikert hozott. Miközben John Kerry amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy be kell vonni Oroszországot a helyzet rendezésébe, Moszkva cselekedett. Tankokat, bombázó repülőgépeket, katonákat küldött Szíriába és gépei csapásokat mértek a Bassár al-Aszad szír elnök ellen lázadó felkelőkre, akik egy részét az USA támogatja.

Nem elsősorban az - amerikai gondolkodás szerinti - közös ellenséget, az Iszlám Államot támadják tehát, ám ez valójában megfelel az elemi katonai logikának. A terrorszervezetre mért csapásokkal az Aszad ellenes erők egyik ellenségét gyengítenék.

Kerry ennek ellenére forszírozza Oroszország bevonását a Közel-Kelet stabilizálásába. A múlt heti bécsi Szíria-konferencia után - amelyen orosz, szaúdi és török kollégájával tárgyalt - optimistán nyilatkozott ennek esélyeiről. Orosz partnere, Szergej Lavrov azonban ismét az amerikaiak felelősségét hangsúlyozta a káosz kialakulásában, nem megfeledkezve iraki és líbiai beavatkozásukról.

Lehet, hogy nem őszinte

Az amerikai külügy tehát igyekszik rávenni Oroszországot, hogy álljon az USA mellé a rendezés érdekében, miközben Vlagyimir Putyin azt sugallja a térség vezetőinek, hogy országa az új erős nagyhatalom a térségben, ezért jó ha vele tárgyalnak. Az USA még legfőbb követelése, Aszad távozása ügyében is tett egy lépést hátra, jelezte, hogy ezt nem feltétlenül azonnal akarja elérni, hanem esetleg egy átmeneti időszak után.

Putyin viszont fogadta Aszadot Moszkvában. Ezzel azt üzente a régió államainak, hogy a szír elnököt csak a testén keresztül lehet eltávolítani a hatalomból - fejtegeti Turki al-Faisal, Szaúd-Arábia volt washingtoni nagykövete, korábbi titkosszolgálati miniszter.

Lehet, hogy az orosz elnök nem őszinte, amikor azt állítja, hogy Szíriában az Iszlám Elleni harc a célja, ám az USA vezette lázadóknak nincsenek meg az eszközeik a terrorszervezet legyőzéséhez - jelzi a helyzetben rejlő csiki-csukit a szaúdi diplomata.

Benyomulnak a résbe

Miközben az oroszok részt vesznek az amerikaiak kezdeményezte tárgyalásokon, kétoldalú lépéseket is tesznek. Külön tárgyaltak Jordániával katonai akcióik összehangolásáról, Moszkvában fogadták a szaúdi honvédelmi minisztert, illetve más Öböl menti államok diplomatáit.

Izraellel is egyeztettek katonai kérdésekben, az egyiptomi államfő is megjárta az orosz fővárost és elérték, hogy az iraki kormány engedélyezze az orosz légierő bevetését az ország megszállt területein. Bagdad ezzel a gesztusával fittyet hányt Washington ezzel kapcsolatos rosszallására.

Putyin arra játszik, hogy az amerikai kormányzat tart a konfliktus eszkalálódásától, a konfrontációtól. Ezért nem kell attól tartania, hogy az Obama-adminisztráció visszavág az USA-val együttműködő lázadók bombázása miatt - véli Jack Keana nyugdíjas amerikai tábornok.

Washingtoni körökben nagyon hasonlóan látják a helyzetet. Az amerikai vezetés semmiképpen sem akarja, hogy újra válságossá váljon az USA és Oroszország viszonya - fejtegették a Bloomberg szakírónak forrása. Ezért hagyja, hogy a dolgok Moszkva szája íze szerint történjenek.