Várakozások szerint lehangoló eredménnyel zárul az Európai Unió, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek holnap kezdődő görögországi ellenőrző körútja. Athén nem teljesítette a második EU-IMF segélycsomag feltételeként vállalt kötelezettségeit, aminek következményeit meglehetősen nyersen előlegezte meg a görögöknek Philipp Rösler német kancellárhelyettes, gazdasági miniszter.

Ha Görögország nem teljesíti a feltételeket, akkor nem kaphat többet az támogatásból - fogalmazott a Bloomberg tudósítása szerint az ARD-nek nyilatkozva. Nagyon pesszimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a görögöket meg lehet-e menteni - tette hozzá, azzal folytatva, hogy a kilépésük az eurózónából már régen nem számít rémületes lehetőségnek. A trojka athéni látogatásával visszakerül a válság súlypontja Spanyolországról, miközben ott is romlott a helyzet: a kormány jövőre a korábban várt 0,2 százalékos GDP-csökkenés helyett mínusz 0,5 százalékot vár és a tízéves kötvények hozama az euró bevezetése óta nem látott 7,3 százalékos szintet ostromolja.

Kiszáll az IMF a meccsből

Az IMF, amely már márciusban jelezte, hogy nem óhajt több pénzt Görögország támogatására fordítani, az eddig elfogadott összesen 174 milliárd euró következő részéletének átutalásával kapcsolatban is csak augusztus végén hozza meg a döntését - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásból. Várakozások szerint a trojka azt fogja találni, hogy Athén nem lesz képes a GDP 120 százalékára leszorítani államadósságát 2020-ra, ahogy azt tervezték, ezért további 10-50 milliárd euró segélyre lesz szüksége.

Az IMF-en kívül azonban számos eurótagország is világossá tette, hogy nem óhajt több pénzt önteni a feneketlennek látszó zsákba - írta a német Der Spiegel német hetilap, ami közelebb löki Görögországot az övezet elhagyásához. Ez nagyjából szeptemberre válhat világossá, miután a Valutaalap addigra dönti el, hogy folytatja-e egyáltalán a már megkezdett segélyprogramot.

Se lefaragás, se privatizáció

A görög pénzügyminisztérium eddig nyolcmilliárd eurót talált meg abból a további 11,5 milliárdos megtakarításból, amellyel a 2013-as és a 2014-es költségvetést kellene karcsúsítani. Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter a vártnál nagyobb GDP-visszaesés miatt hallani sem akar arról, hogy idén újabb megszorító lépéseket tegyenek.

Ezzel egyidejűleg a bevételek egyik fő tétele, a magánosítás is lemaradásban van. Eddig összesen 1,8 milliárd euró jött be ebből a forrásból, ami halovány a 2020-ig tervezett összesen 50 milliárdhoz képest, ám még nagyobb baj, hogy idén várhatóan jó ha 300 milliárd eurót összeszednek a privatizációból, miközben a terv hárommilliárdos bevételről szólt - jelentette ki Kosztasz Mitropulosz, a privatizációs ügynökség volt vezetője, aki nem érezvén az új kormány bizalmát, lemondott.

Ketyeg a törlesztőrészlet

Görögországnak 3,1 milliárd euró tartozását kell kifizetni főként az ECB-nek augusztusban. Uniós tisztviselők azt pötyögtették el a sajtónak, hogy ezzel nem lesz gond, ám nem részletezték, hogyan oldják meg a törlesztést. Német források mindenesetre a hét végén megtorpedózták azt a lehetőséget, hogy Athén újratárgyalja a görög támogatási program feltételeit.

Guido Westerewelle külügyminiszter, a kormánykoalíció kisebbik pártja, az FDP vezetője azt nyilatkozta a Hamburger Abenblattnak, hogy a pártja, a szabaddemokraták nem mennek bele a csomag feltételinek semmilyen felülvizsgálatába. Ezt a Rubikont nem léphetjük át - fogalmazott. A görögökön múlik, hogy az eurózónában maradnak-e - tette hozzá. A múlt hónapban még úgy vélte, esetleg szó lehet a rendelkezésükre álló idő meghosszabbításáról.

Szeptemberben mehetnek isten hírével

Volker Kauder, Angela Merkel CDU pártjának parlamenti frakcióvezetője egészen egyértelműen fogalmazott párttársai előtt: nem lesz módosítás és nem halasztás sem - derült ki a WirschaftsWoche tudósításából. Európai tisztviselők eközben azt mérlegelik, hogy mi okoz nagyobb kárt az eurózónának: az elhúzódó válság vagy a görögök kilépésével járó erős, de gyorsan kifutó felfordulás.

Roesler, aki egyben a szabaddemokraták elnöke világossá tette, hogy a görögöknek nyújtott támogatás csökkentése - ha például az IMF kiszáll a programból - rövid úton államcsődhöz vezetne. Ennek hatására a görögök arra a következtetésre juthatnak, jobb nekik kint, mint bent az eurózónában - vélte.

A Spiegel értesülése szerint a német vezérkar vár szeptemberig, amíg az alkotmánybíróság meghozza döntését arról, hogy összefér-e a német alaptörvénnyel az ország részvétele az Európai Stabilitási Mechanizmusban (ESM). Az 500 milliárd eurós biztonsági alap remélt felállása után döntenek arról, kihúzzák-e a dugót Görögországból, ez a tőke hivatott ugyanis arra, hogy segítségével útját állják a végső lépést követő gazdasági összeomlás tovagyűrűzésének.