Furcsa helyzetre hívta fel a figyelmet a visegrádi négyek és hat EU-aspiráns ország külügyminisztereinek találkozója - kezdi a hét közepén tartott tanácskozásról szóló cikkét a foreignpolicy.com. Úgy kellene a V4-eknek segíteniük Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna uniós közeledését, hogy közben maguk is ellentmondásos viszonyban vannak az EU-val.

Lengyelország és Magyarország több fronton is csatázik Brüsszellel, a cseh elnök nyíltan arról beszél, hogy meg kellene változtatni az unió Oroszország-politikáját (amely a Kreml ukrajnai beavatkozása miatt szankciókkal sújtja az országot), Szlovákiában pedig emelkedőben van a szélsőjobboldal, amely elfordulna a Nyugattól és a Kelet felé nyitna.

Árulkodó mutató

Sajátos hátteret adott a találkozónak, hogy vele egy időben jelentette meg a pozsonyi Globsec nemzetközi kutatóintézet "sérülékenységi indexét". Ez azt hivatott bemutatni, mennyire kitett egy-egy ország a külső - konkrétan az orosz - befolyásnak. A mutató összességében azt jelzi, hogy Kelet-Közép-Európa távolodóban van az EU-NATO páros képviselte gazdasági-politikai keretrendszertől.

Az index 100-as skálán pontozza a sérülékenységet, ahol a 100 a legerősebb külső befolyást jeleníti meg. Magyarország 57 pontot kapott a Globsec kutatóitól, Szlovákia 51-et, Csehország 38-at, Lengyelország pedig 30-at. Az indoklás nyugatról nézve nem vet jó fényt az Orbán-kormányra.

Magyaroktól lengyelekig

Magyarországot a nyíltan illiberális és oroszbarát Orbán Viktor vezeti, aki szerint Oroszország nem jelent veszélyt az EU-ra és a NATO-ra - írják a kutatók, akik szerint nem kétséges, hogy a V4 országai közül politikai szempontból ez a legfogékonyabb az orosz befolyásra.

Ugyanakkor Szlovákia az az ország, amelyben a legkönnyebben változhat a közhangulat - ezért hozta ki a sérülékenységi index másodiknak a szlovákokat. A neofasiszta, nyíltan Oroszország-párti Mi Szlovákiánk Néppárt nyolc százalékot szerzett a tavalyi parlamenti választásokon.

Csehország azért kapott jóval kevesebb pontot az előző kettőnél, mert határozott intézkedéseket tett az úgynevezett hibridfenyegetések ellen, azaz a külső titkosszolgálatok ügyködése ellen a médiában. Gyengíti ennek hatását, hogy Milos Zeman államfő ahol csak tudja lenyesegeti a kormány hatalmát.

Lengyelország masszív történelmi tradíciója az oroszellenesség, ám az utóbbi időben sérülékennyé tette társadalmát a lengyel-ukrán ellentétek kiéleződése. Lengyelországban, ahova nagyon sok vendégmunkás érkezett a szomszédos országból, elszaporodtak az ukránellenes demonstrációk.

Keserű tanulság

A Globsec elővezeti az ilyenkor szokásos ajánlásokat: tessék tanítani az iskolákban a média használatát, hogy az emberek tudatosabban viszonyuljanak ahhoz, amit olvasnak, hogy ki tudják szűrni a hamis híreket.

A visegrádi országok esetén azonban a szakértők kénytelenek levonni egy olyan tanulságot, amely visszaköszönhet az hat EU-aspiráns államnál is. Az európai uniós tagság nem nyújt garanciát arra, hogy egy ország végleg a nyugati orientáció útját, illetve az orosz befolyás elutasítását válassza.