Megjelentek a viharfelhők Trump felett - ennyi volt?

Hanyatlani látszik Donald Trump amerikai elnök szerencsecsillaga: októberben még egészen jó helyzetben volt, ám decemberre jelentősen fogyott körülötte a levegő. Ha így meg tovább, akkor lassan végleg el is kophat lendülete.
Komócsin Sándor, 2018. december 15. szombat, 19:15
Fotó: Pixabay

Nem is olyan régen, októberben még egészen jó politikai formában volt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Sikerült a második jelöltjét is megválasztattnia a Legfelsőbb Bíróságba, Robert Mueller független ügyész vizsgálata a választási kampánycsapatának orosz kapcsolataival kapcsolatban síri csendben folyt, az egyik lehetséges 2020-as demokrata kihívója, Elizabeth Warren belebonyolódott egy a származását firtató vitába.

Két hónap után azt látjuk, hogy egyik baj után éri a másik - írják elemzésükben a Financial Times (FT) szerkesztői. A félidős választásokon pártja, a Republikánus Párt elvesztette többségét a kongresszus alsóházában, kirúgta a Fehér Ház kabinetfőnökét, John Kellyt, akit azért nevezett ki, hogy rendet tegyen az elnök körüli adminisztrációban, és tévéshow-ba illő castingon keresi az utódát. Mueller vizsgálata nyomán börtönbüntetést kapott volt ügyvédje, Michael Cohen, akit ugyan pocskondiáz twitterüzneteiben, de Cohen nem marad adósa. Michael Flynn első nemzetbiztonsági tanácsadója szintén együttműködik a független ügyésszel.

Kezdik kerülni

Mindennek az a következménye, hogy immáron kissé veszélyes Trumphoz közel álló személynek lenni. Már a további botrányok lehetősége is távolságtartásra ösztönözhet sokakat. A kínos ügyek fakadhatnak Mueller vizsgálatából vagy abból, hogy a képviselőházban többségbe került demokraták elkezdenek vizsgálódni például adóbevallásai körül, amelyeket más elnökökkel ellentétben nem hozott nyilvánosságra. A Fehér Házban dolgozók és korábban mellette álló republikánus politikusok lojalitása kezd megkopni - vélik az FT cikkírói.

A washingtoni politikai elit, amely több száz éves tapasztalat alapján szimatolja ki a politikai széljárást, az az érzés kezd erősödni, hogy változások kezdődtek. Egyelőre csak kissé, de határozottan elkezdtek az emberek távolságot tartani az elnöktől. Ez még saját pártjára is igaz. Ha komolyan beleavatkozik Mueller kutakodásába, hogy elhárítsa az abból fakadó veszélyt, akkor hirtelen nagyobbá válhat ez távolság.

Már nem tuti befutó

Már nem tekintik Trumpot mindig nyerő figurának. A republikánusok nagyot buktak novemberben annak ellenére, hogy az elnök gyűlések során kampányolt a jelöltjeik mellett. Nem változtatott taktikáján: csak azokhoz beszélt, akik 2016-ban hatalomra segítették. Elvesztett a párt reménye arra, hogy kiszélesíti támogatói bázisát, miközben két éve az amerikai politikatörténet legkisebb különbségével nyert. A fiatalok többsége nem kedveli, így a szavazóbázis változása is ellene dolgozik.

Ha hazai pályán nem tud előnyre szert tenni, akkor külföldi sikerekben reménykedhet, ám ezen a téren sem áll túl jól. Reménye, hogy a Kínával szemen indított kereskedelmi háborúja nagy dobás lesz, elhalványult és úgy tűnik, az atomfegyvereivel az USA-t fenyegető Észak-Koreát helyére tevő elnök pózáról is le kell mondania.

Csak lassan

Ez nem jelenti azt, hogy elnök ellenfeleinek okuk lenne az eufóriára. Népszerűségi indexe ugyan továbbra is rossz, de nem katasztrofális. A gazdaság hasít, ami javítja a megítélését annak ellenére, hogy a pénzpiacok hullámzóvá váltak. A kongresszusi felsőházban, a szenátusban növelte többségét a Republikánus Párt. Nem tudni, hogy Mueller mikor teszi le a jelentését az asztalra, hogy mi lesz abban, és hogy nyilvánosságra kerül-e a tartalma valaha. A demokraták elnökjelölő versenye gusztustalan csatározássá fajulhat - azaz sok minden hajthatja Trump malmára az vizet.

Összességében az FT szerkesztői úgy látják, hogy az elmúlt időszak fejleményei Trump hatalmának lassú erózióját mutatják. Nem egy nagy válságot látunk, egy olyan botrányt, amely hirtelen elvezethet például Trump alkotmányos felelősségre vonásához (impeachment). Valószínűbb, hogy az egymást követő kisebb botrányok és a folyamatos káosz, ami körülveszi fokozatosan elhalványítja befolyását. A demokrata többségű képviselőház akciói ráerősíthetnek erre.

Az idő az elnök ellen dolgozik

Lassan azok a szavazói is belefáradhatnak mindebbe, akik nem tartják rossz embernek és gyenge elnöknek Donald Trumpot. Eközben ő maga is elfáradhat, hiszen nem fiatal - nemrégiben a közelében dolgozók köréből azt kifogásolták, hogy az örökös harc közben nőtt a súlyfeleslege, ami nem javítja állóképességét. Lehet, hogy üstökösszerű feltűnésével rácáfolt sok várakozásra, arra, hogy az amerikai politika sok alapszabályai mindenkire érvényesek, ám egyet ezek közül még ő sem írhat felül. Ez a kifáradás hatás: az idő múlása a hatalomban lévő elnök ellen dolgozik.

HOZZÁSZÓLÁSOK