Jelentősen nőtt Kínában idén a vállalati csődeljárások száma, ami azt mutatja, hogy a kormány (élve a meglévő jogi lehetőségekkel) elkezdte a semmire sem jó zombi vállalatok felszámolását és a túlzott termelési kapacitások leépítését - jelentette a Financial Times. A pekingi vezetés hozzáállásának megváltozása része a gazdaság tágabb reformjára tett erőfeszítéseknek.

Másfélszeres ugrás

Az ázsiai ország bíróságai kicsit több mint ezer csődüggyel kezdtek foglalkozni 2016 első negyedévében, ami 52,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a hivatalos adatokból. A 2008 és 2015 közötti hét évben nem egészen 20 ezer ilyen eset került a bíróságok elé.

A törvényhozás 2007-ben ugyan elfogadott egy modern csődtörvényt, ám éveken át nem éltek az abban foglalt lehetőségekkel. Amikor a cégek fenntarthatatlanul eladósodtak, akkor a hitelezők és a hitelfelvevők vitáját a helyi államigazgatási szervek részvételével, informális háttéralkukkal intézték el.

Nem oda Buda!

Ennek hátterében az ország kommunista ideológiája áll, amely szerint a csődök nem pusztán az adós és a hitelező problémái. Szociális kérdéseket is érintenek, elsősorban a munkanélküliséget. Ezért a bíróságok vagy saját döntésük alapján, vagy a helyi hatalom nyomására éveken át elutasították a felszámolási kérelmeket.

A változást a kommunista párt 2014. októberi tanácskozása alapozta meg, amelyen elhatározták, hogy bevezetik a jog uralmának "szocialista változatát". Ez azt jelentette, hogy mérsékelni óhajtották a bíróságok politikai befolyásolását.

A vezetői szándék szerint a csődbíróságok részt vállalnak a gazdaság kínálati oldalának reformjában, azaz a kapacitásfeleslegek leépítésében. Ezek főként a cement és az acélgyártásban, illetve a szénbányászatban alakultak ki.

Jó kis kiskapuk

A szakértőket ugyanakkor aggasztja, hogy vannak kiskapuk a csődtörvényen, amelyek lehetővé teszik a zombi vállalatok fennmaradását. A legfelsőbb bíróság egyik iránymutatása szerint ugyanis amennyiben lehetséges, cégösszevonásokkal és -átalakításokkal kell kezelni a fizetésképtelenséget a vállalatok felszámolása helyett

A legfelsőbb bíróság az elmúlt hetekben számos "esettanulmánnyal" mutatott példát az olyan csődeljárásokra, amelyek életben tartották a bajba került vállalatokat.

A radikális megoldásokkal kapcsolatos kétségeket erősíti, hogy a jogi eljárások főként a kis és közepes cégeket érintik, amelyeknél a "szociális hatások" kisebbek. A bíróságok erős nyomás alatt vannak érdekében, hogy tartsák életben a nagyvállalatokat. Erre az kínálja a legjobb módszert, hogy joguk van arra, hogy a hitelezők igényeit figyelmen kívül hagyva megegyezésre kényszeríteni a feleket.