Johannes-Jörg Riegler, a Bayerische Landesbank (BayernLB) vezérigazgatója bejelentése szerint a bajor tartományi bank megtalálta a vevőt 99 százalékos magyarországi leányára, az MKB Bank Zrt.-re, a magyar állam személyében. A vételár 55 millió euró. A német tulajdonos - a bank közleményében írtak szerint  - ugyanakkor a leánybankjával szembeni 270 millió eurós követeléséről lemond. A tervek szerint az ügylet szeptemberben zárul. (A BayernLB 75 százalékban a bajor állam, 25 százalékban pedig a bajor takarékszövetség tulajdonában van.)

Két német lap (Handelsbatt és Börsen-Zeitung) ma reggel adta hírül, hogy a bajor bank hosszas keresgélés után végre vevőt talált magyar leányára. Ágazati információk azonban az OTP vevőségéről szóltak. A bank ma délre sajtótájékoztatót hívott össze.

QP | Quality Placement
Az MKB Bank adatai (millió Ft)

20122013Változás (%)
Mérlegfőösszeg2 325 6731 920 367-17,43
Értékpapírok és MNB587 822410 377-30,19
Hitelintézetekkel szembeni követelések72 069100 13738,95
Ügyfelekkel szembeni követelések1 703 4661 513 951-11,13
Vállalati hitelek1 107 138944 265-14,71
Lakossági hitelek477 878459 690-3,81
Bankbetétek és refinanszírozott állományok615 109270 048-56,10
Alárendelt kölcsöntőke101 64250 618-50,20
Saját tőke133 433169 21426,82
Forrás: cégközlés

Az MKB Bank értékesítése "nagy megkönnyebbülés" - fogalmazott Riegler. A magyar leányvállalat értékesítése a múlt egy terhétől szabadítja meg a társaságot - tette hozzá Markus Söder bajor pénzügyminiszter, aki szerint kemény, de fair tárgyalásokat folytattak. A megállapodással "lezártuk a magyar fejezetet" - mondta Söder.

A BayernLB 1994-ben szerzett tulajdonrészt az MKB Bankban, és a legutóbbi, 2014 februári kimutatás szerint egy részvény híján a bank 100 százalékos tulajdonosa.

Ezért volt meglepetés - magával fog pereskedni az állam?

Évek óta különböző információk voltak a piacon arról, hogy a magyar állam és az OTP egyaránt aktívan érdeklődik a pénzintézet iránt. Az Európai Bizottság korábbi, 2012-es feltételei szerint a BayernLB-nek az MKB-t 2016 végéig kell eladnia. (A bajor állam ugyanis 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a BayernLB-t a 2008-as pénzügyi válságból. Az Európai Bizottság egy sor intézkedést, köztük a magyar leányvállalat értékesítését írta elő az állami támogatás ellentételezésére.) Az utóbbi hónapokban a hírek arról szóltak, hogy bankvételi kedv csillapodott, egyelőre nem várható deal, az valamikor a következő évekre tolódik. Ehhez képest igencsak meglepő a mai bejelentés.

Az MKB Bank a napokban ismertette, hogy az árfolyamrés alkalmazásának semmissége miatt 2014 első félévére 5,1 milliárd forint céltartalékot képzett az ügyfelekkel történő elszámolás fedezetére. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban - amelyek hatása jelenleg nem számszerűsíthető - pedig a bank a törvényben biztosított határidőn - május 26-től számított 30 nap - belül él a perindítás lehetőségével.

NGM: a vételár nem jelentős költségvetési teher

A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából - kommentálta  a bejelentést a nemzetgazdasági tárca. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt - állapította meg az NGM. A magyar kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban.

E stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a magyar kormány és a Bayerische Landesbank között született. Az NGM szerint az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentős költségvetési terhet.

A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése - közölt a szaktárca.

Varga MIhály gazdasági miniszter  reményei szerint az MKB egy-két éven belül visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és így a piaci értékesítésére is lehetőség lesz.

Az MKB-nak jelenleg tíz százalék körüli részesedése van a magyarországi bankpiacon. Ezen belül a 2013-as adatok szerint a vállalati hiteleknél a piaci súlya 12,8 százalék, a vállalati betéteknél 9,2 százalék, a lakossági hiteleknél 6,0 százalék, a háztartások megtakarításainál 5,8 százalék, a lakossági betéteknél 5,1 százalék, míg a befektetési alapoknál 3,3 százalék.

A bank ügyfélszáma

20122013Változás (%)
Nagyvállalat960902-6,0
Középvállalat12 36013 1846,7
Kisvállalat46 40744 056-5,1
Vállalat összesen59 72758 142-2,7
Lakossági 377 685373 493-1,1
Magánnyugdíjpénztári tag90 15988 582-1,7
Egészségpénztári tag160 842167 5564,2
Forrás: cégközlés

A nem konszolidált adatok alapján a bank mérlegfőösszege 2013 végén 1 920,4 milliárd forintra esett, ez 17,4 százalékkal volt kisebb a 2012-esnél.

Sok veszteséget termelt

Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint 6 milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján pedig 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet. A két eredmény közötti eltérést rendkívüli tétel okozta, amely a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítését szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag része volt.

A fő tulajdonos BayernLB 2013 végi döntése nyomán több lépcsőben, kombinált eszközöket alkalmazva megerősítette az MKB tőkehelyzetét, melynek egyik eleme a január végi 80,2 milliárd forintos zártkörű alaptőke-emelés volt. A feltőkésítés eredményeképpen az MKB Bank ma már messze felülteljesíti a tőkeerőre vonatkozó jogszabályi elvárásokat, 16 százalékot meghaladó tőkemegfelelési mutatója igen jónak számít. (A Portfolio minapi összesítése szerint az MKB-t a tulajdosa 2009 és 2014 eleje között, azaz a friss pénz is beleszámítva összesen 205,8 miliárd forinttal tőkésítette fel.)

A banknál az utóbbi két évben kétszer is volt vezérváltás: Erdei Tamást, aki első számú vezetőként 1994-től irányította a bankot, 2012. márciusában Simák Pál váltotta, ő azonban 2014. március 31-ével távozott a CIB-hez. Az MKB első embere jelenleg Sebők András.

Saját magával alkudozik majd az állam?

Megfigyelők szerint a mai bejelentés több problémát is felvet.

Az MKB Bankkal egy évek óta veszteséges pénzintézetet vett a magyar állam - igaz, ezzel egy csapásra a bankszektor 10 százalékát nemzeti kézbe véve, így újabb nagy lépéssel került közelebb az 50 százalékos magyar arány felé. Emiatt azonban sokféle kérdés felmerül:

- Mitől és mikor válik nyereségessé a bank működése?

- Addig a költségvetés fizeti a cehet?

- Bár a vételár nemzetgazdasági szemmel nézve kicsi, és mivel az állam tulajdonrészt szerez, az államháztartás idei ESA-hiányát nem érinti, a pénzforgalmi deficit viszont ennyivel nő, így azt valahogy ellentételezni kell, miközben a bruttó államadósságot is növeli.

- Egyelőre az sem ismert, hogy a magyar állam melyik kezébe kerül pontosan az MKB.

- A következő hónapokban érdekes lesz figyelni, hogy az államosított bank tényleg beperli-e majd az államot a devizaadós-mentés keretében eddig elfogadott intézkedések miatt.

- Az MNB több fórumon is megerősítette, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos kifizetések a bankszektornak 700-900 milllárd forintjába kerülnek. Figyelembe véve az MKB tízszázalékos piaci súlyát, ebből 80-90 milliárdos bukta adódik, amire elvileg fedezetet nyújthat a BayernLB 270 millió eurós végső segítsége. De mi van, ha kevés lesz? Akkor újra jöhet a költségvetés...

- Az ősz nagy kérdése, hogy az év végére/2015 elejére ígért végső megoldás, azaz a devizahitelek forintosítása milyen feltételekkel, árfolyammal valósul meg. Itt különösen izgalmas lesz, hogy a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által az ügyben eddig képvislet kérlelhetetlenség és határozottság milyen mértékben lágyul. Hiszen már egy nagy állami bank érdekeit is figyelmbe kell venni a "játékban".

- Mindezek mellett óriási kérdést jelent, hogy a kifeszített, idén zárolással is erősített állami költségvetés milyen mozgásteret enged a bankoknak - példádul a szaporodó banki terheknek a bankadóból való részleges levonhatóságának megteremtésével. Márpedig az ügyben, egy nagy saját bankkal a zsebében, valószínűleg a magyar állam is máshogy érvel majd.