Meglepő újdonságok derültek ki a koronavírusról

Keveset tudtak a kutatók a koronavírusról a járvány kitörésének kezdetén, ám még ezt a keveset is sokszor felülírják az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatok. Az adatok szisztematikus gyűjtése és elemzése alapján több biztosnak tekintett tudásunkat is módosítani kellett.
Komócsin Sándor, 2020. április 27. hétfő, 07:08
Fotó: AFP/Pool

A koronavírus felfedezése óta eltelt négy hónapban, a kutatók folyamatosan bővítették tudásunkat a kórokozó terjedéséről, arról, hogyan fertőzi meg az embereket és milyen betegséget okoz. Április végén két és fél millió regisztrált esetről tudtunk, és több mint 1,6 millió kezelés volt folyamatban. A kutatás azonban nem állt meg, és ennek alapján úgy látszik, hogy sok korábbi feltételezésünk nem állja meg a helyét vagy éppen kifejezetten félrevezető volt - derül ki a Business Insider összefoglaló cikkéből.

Például Kína december végén jelezte először, hogy misztikus, új "influenzaszerű" betegséget fedeztek fel, ám kiderült, hogy a koronavírus már novemberben megkezdte támadását az emberekkel ellen. Ma már azt is tudjuk, hogy a betegség tünetei sokkal szerteágazóbbak, mint ami az influenza esetén megszokott, és amit erről a kórokozóról is feltételeztek korábban. Még az is megváltozott, amit a vírus emberről emberre terjedéséről gondolunk - kiderült, hogy sokkal nagyobbat tud "ugrani", mint gondoltuk.

A nulladik beteg

A korai információk szerint az első beteg a kínai Vuhan városában tűnt fel decemberben, ám azóta úgy gondoljuk, hogy a nulladik megbetegedés november közepén történt. Kína az első hivatalosan megerősített esetet 2019. december 31-én ismerte el, ám a South China Morning Postban később megjelent cikk november 17-ére teszi az első megbetegedést. Meg nem erősített hír szerint a nulladik páciens egy 55 éves illető, aki a Vuhannak is otthont adó Hupej tartományban él. Ezzel egyidejűleg tudományosan nem igazolható, hogy a kórokozó még az év vége előtt eljutott volna az USA nyugati partjára.

A tengergyümölcsei-piac

Eredetileg azt feltételezték a szakemberek, hogy a vírus egy vuhani nagybani piacról indult el, ahol valamilyen egzotikus állatból készült ételről került át az emberekbe. Ma már ez sem biztos. Az említett piacot január 1-jén lezárták, és a vuhani hatóságok betiltották az élő állatok árusítását az egész városban. Ezt követően februárban Kína az egész ország területére vonatkozó tilalmat rendelt el a vadállatok vásárlására, eladására piacokon, éttermeknek vagy online formában. Az első 41 koronavírus-megbetegedésből azonban csak 13 köthető a kritikus piachoz, ami arra utal, hogy nem az a forrás helye, inkább csak a terjedéshez kínált kedvező - nagy tömeg által látogatott - helyet.


A közvetítő

Az újabb kutatások szerint a vírus a denevérekből valamilyen közvetítő állat, tobzoska vagy cibetmacska útján került át az emberekbe. A SARS esetén, amely a 2000-es évek elején pusztított, a civetmacska volt a közvetítő. Egy kínai kutatócsoport a hivatalos kínai hírügynökség, a Xinhua híre szerint azt találta, hogy a koronavírus 99 százalékban megegyezik a tobzoskában talált társával, bár ezt a kutatás még nem publikálták, és nem erősítették meg más, ettől független forrásból.

A terjedés

A kutatók januárban már biztosan tudták, hogy a vírus képes emberről emberre is terjedni. Az is világos volt, hogy az elsődleges módja ennek a cseppfertőzés, amely esetenként a levegőn át biztosítja az átadást. Azt azonban még nem tudták, milyen messze jut el a vírus ezen az úton. Az általános javaslat a kétméteres távolságtartás volt az egyes emberek között. Az újabb kutatásokból kiderül, hogy egyes esetekben például kórházi intubálás közvetítésével a kórokozó akár négy métert és is képes "ugrani".

Lesből támadás

A tudósok kezdetben nem tudták, hogy a vírus különböző felületen hosszabb-rövidebb ideig működőképes marad. Az újabb kutatások kiderítették, hogy a különböző típusú felszíneken mennyi ideig marad fertőzőképes a kórokozó. A következő táblázatból kiderül, hogy a műtéti maszk állandó hordása messze nem jó ötlet, bár sokan ragaszkodnak új, szexi ruhadarabjukhoz.


A tesztelés változása

Kezdetben csak azokat tesztelték a koronavírus jelenlétére, akik a betegség valamilyen ismert tünetéről számoltak be, ám gyorsan kiderült, hogy azoknál kell igazin kimutatni a kórokozó jelenlétét, akik még nem mutatják a betegség tüneteit, ugyanis ők is terjesztik a járványt. Ráadásul az ilyen potenciális betegek adhatják a fertőzöttek túlnyomó többségét. Egy 3300 ember részvételével készült amerikai felmérés - amelyet Santa Clarában, Kaliforniában végeztek - kimutatta, hogy a valós fertőzöttek 50-85-ször többen lehetnek, mint a regisztráltak.

Rafinált tünetek

Kezdetben a tünetek alapján nehezen azonosították a koronavírus-betegeket. A sokkal nagyobb esetszám alapján készült összesítésből kiderült, hogy a betegség szimptómái sokkal szélesebb skálán mozognak, mint azt eddig gondoltuk. A láz a betegek 99 százalékánál jelentkezik - derült ki a vuhani kutatásokból, azaz a legenyhébb esetek is ezzel járnak. A köhögést betegek 60-80 százaléka tapasztal.

A betegek jelentős része panaszkodik emésztőrendszeri rendellenességekre, annak ellenére, hogy a koronavírus-betegséget légúti kórnak tarják. Ma már ezekről a ritkább esetekről is sok adat áll rendelkezésre. Egy friss kutatás szerint a koronavírus-betegek közel fele tapasztalt hányingert, hányást vagy hasmenést. Az egyik ilyen beteget először félrediagnosztizálták egy kínai kórházban, bevitték a műtőbe, ahol tíz egészségügyi dolgozót fertőzött meg.

Lappangás és kockázat

Az egyszerűség kedvéért két hetet tekintenek a koronavírus-fertőzést követő lappangási időnek, de ez sem teljesen igaz. A vírus bekerülése után átlagosan öt nap telik el, mire áldozata lebetegedik, ugyanakkor a fertőzöttek 98 százaléka 11,5 napon belül ágynak dől. Csak egy százalékuknál telik el 14 nap. Emellett a vírusra jellemző tünetek 17 napon át jelentkezhetnek.

Mint minden betegségnél ennél is vannak kockázati tényezők, amelyek elég jól ismertek. Ugyanakkor a kórházba került koronavírus-betegek alapján tudjuk, hogy milyen arányban voltak köztük bizonyos betegségben szenvedők. A betegek majdnem fele szenvedett magas vérnyomásban vagy elhízásban, több mint negyedük cukorbetegségben vagy szív- és érrendszeri betegségben.

HOZZÁSZÓLÁSOK