Az osztrák politikai elit elindult azon az úton, amely idén ősszel előrehozott választásokhoz vezethet az országban. Az egy évvel előbbre kerülő szavazás egyértelmű nyertese a radikális jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) lehet. A párt elnöke 2016 őszén kis különbséggel vesztette el az államfői posztért folytatott versenyt Európa-barát ellenfelével szemben - írta a Financial Times (FT).

Belecsapott a lecsóba

Kapcsolódó

A belpolitikai válságot Reinhold Mitterlehner, az Osztrák Néppárt vezetője indította el, aki a hét közepén lemondott pártelnöki és kancellárhelyettesi posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy elege van a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíción belüli parttalan csatározásokból, továbbá át akarja adni helyét a pártján belül üstökösként emelkedő, 30 éves Sebastian Kurznak, aki egyben a kormány külügyminisztere is - írta a Politico.

Kurz - akit a párt a hét végén várhatóan elnökének választ - fiatalos lendülettel csapott bele a lecsóba: kijelentette, hogy nem látja értelmét a koalíciós kormányzás folytatásának, és helyénvalónak tartaná az előrehozott választásokat. Úgy tűnik, ezzel nem vállalt valami nagy kockázatot, mivel jelenleg ő Ausztria legnépszerűbb politikusa.

Elérkezettnek látják az időt

Az ország legnépszerűbb pártja viszont nem a Néppárt, hanem az FPÖ, amelyre a friss közvélemény-kutatások szerint a választók 30-35 százaléka szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. Norbert Hofer (képünkön) a párt elnöke decemberben a szavazatok 47 százalékát kapta a szabálytalanságok miatt megismételt elnökválasztáson - emlékeztetett az FT.

Hofer elmondta a gazdasági lapnak, hogy pártja a bevándorlás problémájára fogja helyezni a hangsúlyt a választási kampányban. Emellett a gazdaság lomhaságára és a burjánzó bürokráciára fogják felhívni a szavazók figyelmét, illetve nem mellesleg arra, hogy az FPÖ - szemben a mérsékelt jobb- és baloldallal - egységes politikai erőként vezethetné Ausztriát.

Nem jelent semmit

A választás előrehozásával annak ellenére egyetért, hogy az év eddigi része nem hozott sikert a nacionalista politikai erőknek. Hollandiában alulmaradtak a parlamenti választáson, Franciaországban a FPÖ-höz közel álló Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen veszített az elnökválasztáson a független Emmanuel Macronnal szemben.

Minden ország más - fogalmazza meg legfőbb érvét. A Szabadságpárt folyamatosan növeli népszerűségét, és előbb-utóbb mindenképpen meg kellene történnie a választási megmérettetésnek. A siker titka nem nagy titok: Ausztriában 2015-ben és 2016-ban 130 ezer ember kért menedékjogot, ami a nagykoalíciós kormányt is arra késztette, hogy az ország szomszédaival együttműködve lezárja a balkáni bevándorlási útvonalat.

Mindennek tükrében elég szánalmasnak látszik a szociáldemokrata Christian Kern kancellár próbálkozása az előrehozott választások elkerülésére. Azt ajánlotta a mérsékelt jobboldalnak, hogy dolgozzanak ki "reformpartnerséget", hiszen az ő célja az, hogy tovább kormányozzon a konzervatívokkal együtt.