Megoldhatatlan kérdéssel találták szembe magukat a britek

Egyre lehetetlenebb helyzetekbe kerül a brit kormány. A brexit egyik legérzékenyebb kérdése az ír határ kérdése, amelynek ellenőrzésétől ódzkodik a kabinet - érthető okokból -, ám ez a törekvés kivitelezhetetlennek látszik. Kreativitásban nincs hiány, ám a javaslatokból inkább az tükröződik, hogy a legjobb megoldás mégiscsak a jelenlegi status quo megtartása lenne.
Szabó Zsuzsanna, 2017. augusztus 18. péntek, 06:40

Nagy-Britannia azon gondolkodik, hogy az EU-s állampolgárok számára lehetővé tegyék, hogy szabadon utazzanak az országba a brexitet követően is, de a munkavállalást, tanulást, letelepedést engedélyhez kötnék - írja a Bloomberg egy névtelenséget kérő brit tisztviselőre hivatkozva, aki szerint a terveken még dolgoznak.

A hírügynökség megemlíti, hogy a The Times úgy tudja, a belügy szerint az uniós állampolgárok a brexit után is élhetnének az Egyesült Királyságban, de engedélyezési rendszer korlátozná azok számát, akik munkát is vállalhatnak. Az engedélyekért pénzt számítanának fel a vállalatoknak, hogy így ösztönözzék őket a brit munkavállalók előnyben részesítésére. A tárca szerint a terv végső változatát heteken belül nyilvánosságra hozzák.

A Bloomberg emlékeztet, hogy Theresa May kormánya csökkentené a bevándorlást, miután a brexitre szavazók ezt támogatták, de az üzleti világ szereplői - a bankoktól az agrárvállalkozásokig - már jelezték aggodalmukat, hogy egy ilyen szigorítás nehezítené a számukra szükséges szakképzett munkaerő megtalálását.

Az ír probléma áll a háttérben?

Az országba látogatók szabad mozgásának fenntartása nem mást szolgálna a Bloomberg szerint, mint az Észak-Írország és Írország közötti határ problematikájának megoldását a brexit után, miután az Egyesült Királyság fenn szeretne tartani egy úgynevezett "közös utazási zónát" a szigeten a két ország között. A brexitnél ugyanis az egyik legérzékenyebb kérdés - és egyben komoly feszültségforrás - az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdése. Elvileg a brexittel vissza kellene állítani a határellenőrzést a két ország között, amitől a brit kormány nem véletlenül ódzkodik: a határellenőrzés megszűnése ugyanis nagyban hozzájárult a korábbi konfliktusok felszámolásához.

James Brokenshire Észak-Írországért felelős miniszter ugyanakkor jelezte a Bloomberg szerint, hogy a bevándorlás ellenőrzése nem csupán a határokról szól, az "átfogó" javaslatban szerepelne a "látogatók" közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása is.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán közzé tett adatai szerint idén április és június között rekordszintre emelkedett az uniós munkavállalók száma az országban, a tavalyi hasonló időszakban mért 126 ezerhez képest 2,37 millióra.

És mi lesz a vámokkal?

A hét elején már napvilágra kerültek arról szóló javaslatok is, hogy mi lenne az áruk áramlásával és hogyan is nézne ki az a brit elképzelés, hogy ugyan kilépnek a közös piacról, de nem lenne határ Észak-Írországnál. A brit elképzelést a Politico meglehetősen kafkainak látta, Mark Daly, az ír ellenzéki párt, a Fianna Fail elnökhelyettese pedig "fikciónak" minősítette és úgy vélte, hogy a brit kormánynak fogalma sincs a kialakult helyzetről.

A brit kormány ugyanis arról beszélt a határellenőrzés visszaállításának elkerülésére tett javaslatában, hogy:

  • Észak-Írországnak továbbra is részesülnie kellene az EU békeprogramjának finanszírozásából - ehhez az Egyesült Királyság hozzájárulna.
  • Az Észak-Írországban születettek számára továbbra is meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy felvehessék az ír állampolgárságot és így meg kellene hagyni a jogot, hogy EU-s útlevelük legyen.
  • A "közös utazási zónát" - amely az Egyesült Királyságot, Írországot, a Csatorna-szigeteket és a Man-szigetet öleli fel - a brexit után is fenn kellene tartani.
  • Meg kellene vizsgálni a jogi lehetőségeit egy olyan megállapodásnak, amely a határokon továbbra biztosítaná a mezőgazdasági termékek akadálytalan kereskedelmét.
  • Írország és Észak-Írország között a brexit után is fenn kellene tartani a jelenlegi egységes árampiacot, valamint a gázkereskedelmet a Brit-sziget és az Ír-sziget között.

A brit javaslatról az ír külügyminiszter, Simon Coveney, Dublinban újságíróknak szerdán azt mondta, hogy azok egy része összecseng az ír célokkal, bár rengeteg kérdést is felvet azok megvalósítása, sőt, Coveney szerint a brit javaslat néhány eleme "kivitelezhetetlen".

A brexitügyi minisztérium adatai szerint Észak-Írország 2015-ben 10,7 milliárd font értékű terméket exportált az Egyesült Királyságba, további 2,7 milliárd fontnyit pedig Írországba, míg tavaly az Egyesült Királyság 13.6 milliárd font értékű árut exportált Írországba és 9,1 milliárd fontnyi árut importált onnan.

Nem fog menni?

Az Institute for Government londoni független kutatóintézet csütörtökön arra hívta fel a figyelmet a Bloomberg szerint, hogy az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból a jelenleginél rosszabb vámmegállapodást eredményez. A vámellenőrzést és a költségek megugrását az Egyesült Királyság csak úgy kerülheti el, ha bennmarad az egységes piacon és a vámunióban.

Más megoldások, mint például az, ha az Egyesült Királyság bennmarad a vámunióban, de közben elhagyja az egységes piacot vagy egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötése, a beszállítói láncok megzavarását eredményezhetik és kompromisszumokat az EU-val. Az intézet elemzői arra is figyelmeztetnek, hogy bár egy szabadkereskedelmi egyezménnyel a legtöbb vámot ki lehet iktatni, az még így sem oldja meg a vámellenőrzés problematikáját. Utóbbit a brit kormány technikai megoldásokkal küszöbölné ki vagy azzal, hogy az importőrökkel a magasabb EU-s vagy brit vámot fizettetné meg, a különbözetet pedig később visszaigényelhetnék.

Az elemzés szerint azok az ágazatok, amelyek a leginkább függnek az uniós beszállítóktól (például autógyártók, gumi- illetve műanyaggyártók) kockázatnak vannak kitéve, miután a beszállítói lánc bármilyen megzavarása a költségek - és így a termékek árának - emelkedését, az üzleti modell megváltoztatását és késedelmeket eredményeznek.

HOZZÁSZÓLÁSOK