Mégsem lesz megállapodás? Újra szól a régi nóta

A párizsi klímacsúcs háttértárgyalásairól kiszivárgó hírek szerint Kína több módon is akadályozza az átfogó, ellenőrizhető megállapodás létrejöttét. A fejlett és a feltörekvő országok nem tudnak túljutni évtizedek óta változatlan nézeteltéréseiken.
Napi.hu, 2015. december 9. szerda, 16:05
Fotó: Reuters

Úgy látszik, nem hat különösebben a párizsi ENSZ-klímacsúcson tárgyaló kínai delegációra az a szomorú hír, miszerint Pekingben bezárták az iskolákat és korlátozták az autók használatát a napok óta tartó, mindent elborító szmog miatt - derül ki a Financial Times (FT) tudósításából. A tárgyalásokon részt vevő szakértők úgy látják, hogy kínai kollégáik igyekeznek "felvizezni" a készülő károsanyag-kibocsátási megállapodást, amelyet péntekig kellene véglegesíteni.

Frusztráló, hogy a kínaiak nem akarják elfogadni azt az egységes jelentési rendszert, amelyben minden ország azonos szabályok szerint számolna be az ENSZ-nek a szén-dioxid-kibocsátás terén elért eredményeiről, illetve arról, milyen új terveket fogadott el ezzel kapcsolatban - számolt be tapasztalatairól egy fejlett országbeli küldött az FT riporterének.

Láthatatlan ellenség

Egy másik szakértő arra panaszkodott, hogy a kínai kollégái nem akarják elfogadni a sikeres egyezmény egyik további nélkülözhetetlen feltételét, azt az elvárást, hogy az aláíró országok 2020-tól kezdve ötévenként felfrissítsék vállalásaikat. Peking azzal a megszorítással támogatja ennek a szabálynak a bevezetését, hogy az új kibocsátási tervek teljesítése önkéntes legyen.

A kínai fővárost megfojtó korommal és füstköddel szemen a szén-dioxid láthatatlan gáz, ám forrásuk ugyanaz. A legnagyobb kibocsátók az ázsiai ország energiaellátásában domináns szerepet játszó szénerőművek. A klímacsúcs előtt a pekingi vezetéstől érkező pozitív jelzések alapján abban bíztak a szakértők, hogy a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója jól látja ezt, ezért konstruktív szerepet fog játszani a tanácskozáson.

Szerepcsere

Attól tartottak, hogy India fekszik keresztbe az átfogó egyezménynek, ugyanis Narendra Modi miniszterelnök két hete elismételte a feltörekvő országok régi vádját a fejlettekkel szemben. Eszerint a gazdag országok a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaságuknak köszönhetően érték el jelenlegi prosperitásukat, ezért erkölcsi kötelességük, hogy élére álljanak a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításának.

Peking ezzel szemben egyebek mellett vállalta, hogy legkésőbb 2017-ig létrehozza saját nemzeti szén-dioxid-kereskedési rendszerét.

Párizsban azonban fordult a kocka: az indiai delegáció a hírek szerint készségesen együttműködik másokkal a részletkérdések tisztásásában, köztük az információszolgáltatás ügyében, míg a kínaiak nem. Az előbbi ország felel a világ szén-dioxid-kibocsátásának 7 százalékáért, míg az utóbbi a 27 százalékáért.

Más a helyzet

Egy 1992-ben elfogadott szabály szerint Kína feltörekvő országnak minősül, ezért nem kell olyan rendszeresen jelentenie az ENSZ-nek szén-dioxid-kibocsátásáról, mint a régi ipari országoknak. Ráadásul az adatokat is szabadon választhatja meg: legutóbbi, 2012-es jelentésében például 2005-ös számokat használt. Az USA és mások úgy vélik, hogy ez a rendszer idejét múlta, az új egyezménynek egységes információszolgáltatási szabályokra kell alapulnia.

A feszültség növekedését bizonyítja az Európai Bizottság klímaügyi főtárgyalója, Miguel Arias Canete megjegyzése is. A politikus arról beszélt riportereknek, hogy a világ vezetői - köztük Hszi Csin-ping kínai államfő - a határozott fellépés szükségességéről beszéltek a csúcstalálkozó előtt, ám a "dolgok sokkal bonyolultabbak" a tárgyalótermekben.

Lesz pénz, nem lesz pénz

Tovább folyik a szócsata egy további régi harcmezőn, nevezetesen a fejlett országok anyagi támogatásának ügyével kapcsolatban is. A régi ipari államok 2009-ben azt ígérték, hogy 2020-ig évi százmilliárd dollárral támogatják a feltörekvő ország klímaváltozás elleni intézkedéseit - a felhasználás szigorú ellenőrzése mellett.

Prakash Javadekar indiai környezetvédelmi miniszter szerint ebből az ígéretből nem sok valósult meg. Javadekar megkérdőjelezte annak az OECD-jelentésnek a hitelességét is, amely szerint 2014-ben privát és állami forrásokból 62 milliárd dollár áramlott át ilyen célokra a két országcsoport között. A fejlett országok viszont azt állítják, hogy a párizsi csúcs előtt úgy megugrottak a felajánlások, hogy a pénz túlnyomó részének átutalásával nem lesz gond.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Vote, 2015.12.09 17:26

Korlátozzuk, de akkor az egy főre eső CO2 fogyastást. Ugyanis amit az Iphone miatt Kína kibocsát, egy részét az Usa használja.

Tény higy az usa-ban fejenként 3-4x annyi co2-t használnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html