A török statisztikai hivatal hétfőn közölte, hogy januárban 12,15 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez a legmagasabb érték tavaly augusztus óta, és már a harmadik egymást követő hónapban mértek emelkedést. Elemzők jobb adatra, 11,86 százalékra számítottak a decemberben mért 11,84 százalék után.

Havi összevetésben 1,35 százalékkal emelkedtek az árak, ami jóval meghaladja az elemzők által várt 0,49 százalékot. Decemberben 0,74 százalékos emelkedést mértek az előző hónaphoz képest.

A feldolgozatlan élelmiszerek, az energia, az alkoholos italok, a dohány és az arany gyakran változékony árát nem számolva decemberhez képest 0,34 százalékkal, tavaly januárhoz viszonyítva pedig 10,93 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Jelentősen gyorsult a termelői árak emelkedésének üteme is: tavaly januárhoz képest 8,84 százalékot mértek, ami jóval meghaladja a decemberi 7,36 százalékot. Decemberhez képest 1,84 százalékkal nőttek a termelői árak, míg az előző hónapban csak 0,69 százalékkal.

Az adatok közlése nem változtatott érdemben a török líra árfolyamán, a dollár késő délelőtt 0,03 százalékos pluszban, 5,9831 lírán, az euró pedig 0,18 százalékos mínuszban, 6,6213 lírán forgott.

A 2018-as devizaválság 15 éves csúcsra, több mint 25 százalékra hajtotta fel a pénzromlás éves összevetésű ütemét. A 2018. októberi csúcsról lassan mérséklődni kezdett az infláció és tavaly szeptemberben, valamint októberben egy számjegyűre váltott a növekedési ütem, de novemberben újra 10 százalék fölé emelkedett.

A jegybank monetáris tanácsa az infláció csökkenésén felbátorodva tavaly júliusban kezdte el csökkenteni irányadó kamatát, öt egymást követő ülésén - az elemzői várakozásokat folyamatosan meghaladó mértékben - 24 százalékról 11,25 százalékra szállította le az irányadó, egyhetes repokamatot. A jegybank továbbra is bízik abban, hogy az év végére 8,2 százalékra süllyed az infláció, ami lehetővé tenne még egy kis monetáris lazítást.

A magas januári infláció növelte az esélyét annak, hogy a központi bank februárban szünetet tart a kamatok csökkentésében - vélte Erkin Isik, a QNB Finansbank török pénzintézet vezető közgazdásza. Hozzátette azonban, hogy a végső döntés ismét az árfolyamok és a pénzügyi feltételek alakulásától függ majd.

Elemzők arra számítanak, hogy az év végére 10,25 százalékra mérsékeli az alapkamatot a török jegybank, részben azért, mert Recep Tayyip Erdogan államfő továbbra is fenntartja a nyomást a központi bankra újabb kamatcsökkentések kicsikarására.