"Az nem mindegy, hogy erről a vonatról is lemaradunk-e"

Új formáció jött létre: a V4-országok és Ausztria zöldenergiával foglalkozó szakmai szervezetei és kutatóközpontjai egyetlen nagy platformba tömörültek. Ennek kapcsán kérdeztük Ámon Adát, a berlini E3G főmunkatársát.
Szabó M. István, 2019. május 27. hétfő, 07:08
Fotó: Napi.hu

- Nem verték nagydobra, az első csoportkép is, tízükről egy udvarban készült, ezért kérdem: pontosan mi történt múlt héten Prágában?

- A visegrádi négyek (V4) és Ausztria legfontosabb szakmai szereplői bejelentették, hogy új platformot hoznak létre az új, korszerű megújuló energiapolitika alakítására. A megújuló energiás iparág érdekképviselői és a terület thinktank-jei arra szövetkeztek, hogy "Visegrad+ Megújuló Energia" néven magasabb szinte helyezik az eddig szomorú, provinciális, nemzetállamok szintjén zajló kérdéskör kezelését. Értelmes, cselekvésre ösztönző feladattá akarjuk tenni a témát, mely így, régióként az Európai Unió számára is érdekesebbé és fontosabbá tud válni.

- A találkozóról kiadott rövid közleményük azzal kezdődik, hogy "Visegrad is dead". Hogy kell ezt érteni?

- A "Meghalt a király! Éljen a király!" analógiában gondolkodunk a tekintetben, hogy a ma V4-ként ismert romhalmazon, e legtöbb szempontból kimúlt projektnek a helyére egy új szemléletű és célú szerveződést kell létrehozni. A V4, ha úgy tetszik: beteljesítette az eredeti célját. Azt, hogy ezeket az országokat kivezette a kommunista rendszerből.

Fotó: Németh Dániel

Ma már azt látjuk, hogy politikailag egy másfajta, de újabb, furcsa diktatúrák irányába mozdultak el éppen ezek az országok, és azt is, hogy ez részben az energiaszektorhoz fűződő viszonyból is fakad. Ha a felszín mögé nézünk, akkor azt találjuk, hogy az energiaipar mindig részese volt a hatalommal való összekacsintásnak, és bár kevés konkrét bizonyíték van rá, de ez az iparág valahogy mégis, folyamatosan tovább élteti és finanszírozza ezeket a rezsimeket.

- A V4 országok mellett mi Ausztria szerepe a szervezetben? Úgy értem, hogy tanácsadók, útmutatók vagy vezetők lennének-e; csak mert épp az osztrákok zöldenergia-ügyben igen távol állnak bármelyik V4-es országtól.

- Ez igaz, de éppen ezért érdekes Ausztria szerepvállalása! A V4-ből három országgal határos, a Monarchiának köszönhetően e trióval mélyebb történelmi kapcsolódása is van, mégis, nagyon érdekes módon, a határán hirtelen visszafordul a szél és megáll a napsütés. A három szomszédos országban a kormányok legalábbis semmilyen szinten nem támogatják a szélenergiás beruházásokat. Ezért az a helyzet ma, hogy amint átlépjük az osztrák határt, ott évente annyi plusz szélenergiás termelőpotenciál épül be a rendszerbe, amennyi önmagában több, mint ma a szlovák, a cseh és a magyar szeles termelőerők összessége.

Csak ebből az évi 400 MW pluszból is lehetne mit tanulni, mert Ausztria jó példa arra, hogy egy, a három országhoz hasonló földrajzi adottsággal rendelkezve mit lehet elérni. Prágában elhangzott, hogy 25 évvel ezelőtt ők is onnan indultak, hogy "nincs szél". De a technológia rég túllépett ezen, és nekik rengeteg tapasztalatuk, szakpolitikai és gyakorlati megoldásuk és tudásuk van, amit a mi hasznunkra is készek betenni az új platformba.

- Milyen szervezeteket hívtak meg a Visegrad+ indulásához?

- Két éve tart ez a szervezés. Azóta, hogy a berlini központtal működő E3G elkészült a térség országainak klímapolitikai és energiagazdasági felmérésével és értékelésével. Akkor is látszott, hogy mennyire hasonló a V4-ben a hozzáállás és mennyire hasonlók a problémák. Tulajdonképpen Bulgária és Románia is ide sorolható. Így jött elő, hogy ezt a témát regionális szintre kellene, és volna érdemes emelni.

Forrás: Eurostat

Így hívtuk meg Prágába jó néhány haladó gondolkodású, megújuló energiás szervezet. Így lett a szervezet tagja a Lengyel Szélenergia Szövetség, ami több ezer megawattal pörög - és az már szénfüggőnek látszó Lengyelországban is jelent valamit. De a Lengyel Megújuló Energia Szövetség is képviseli magát, ahogyan Csehországból a Cseh Megújuló Ipari Kamara, Szlovákiából a Szlovák Napenergia Szövetség. Az osztrákok az Osztrák Megújuló Energia Szövetséggel képviselik magukat, a magyar oldalt a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. A megújuló energiás iparági szereplők mellett minden országból olyan szervezeteket is igyekeztünk bevonni, akik, ha nem is csak és feltétlenül a zöldenergiában, de a szakpolitikában, például a klímapolitikában tudnak okos dolgokat megfogalmazni. A cseh Glopolis és a magyar Energiaklub mellett a németországi E3G is ilyen thinktankként érkezett, utóbbit én képviseltem Prágában.

- Az uniós tagországoknak le kell tenniük Brüsszel asztalára azt a hosszútávú tervet, amit nálunk Nemzeti Energiaügyi és Éghajlati Tervként (NECP) ismerünk. Mi ezekkel kapcsolatban a kifogásuk - és ezeknek a kritikáknak van közös nevezője?

- Az alapvető probléma e tervekkel az, hogy a kormányok jóval az elérhető potenciál alatti célszámokat határoznak meg. Nem a kisebb kockázatvállalásról szólnak ezek, hanem - ahogyan az E3G felmérései, de a lokális szakértőktől hallottak is megerősítik - arra utalnak, hogy a régióban a kormányok kifejezetten féltik a hagyományos energiaiparukat. Mert ha elismernék, hogy a rendelkezésre álló megújuló energiás potenciálok sokkal gazdaságosabban és kimeríthetőbb módon volnának használhatók, azzal fenyegetést jelentenének a meglévő szén-, és nukleáris erőművi kapacitásokra. Ebben egyébként igazuk is van. Van félni valójuk - és ez egy közös nevező a V4-ben.

Forrás: Eurostat

Furcsa módon, ehhez az egyenleghez is hozzácsapható Románia és Bulgária. Azonban e két országban ez a hatás már sokkal direktebb és erőteljesebb, mivel több megújuló termelő van a rendszereikben, és már tényleg előfordult, hogy vissza kellett szabályozni a szénerőműveket a zöldek miatt. Ez a helyzet azonban nem valami ördögtől eredő dolog, és nem is tiltható be. Még csak meglepő fejleménynek sem nevezném, mert ezen az úton haladni Európában szinte kötelező. Az nem mindegy szerintünk, hogy a rohanó üzemmódba kapcsolt Németország, Dánia és Norvégia, illetve a melléjük most felérni vágyó Egyesült Királyság és Spanyolország után eredünk-e, vagy erről a vonatról is lemaradunk-e.

- Mi az, amiben a Visegrad+ hatást tud kifejteni a változások érdekében?

- Azon kár volna vitatkozni, hogy a jelenlegi állapot nem megfelelő. Az is látszik, hogy EU maga is egy meglehetősen alacsony megújulós célszámot fogadott el 2030-ra. A kelet-európai országoknak kellene legalább ezt a 32 százalékot hoznia, de most azt látjuk, hogy ehhez képest a "nemzeti tervek" 20 százalék körüli szintre lőtték be a határt. Szlovákia 18, Lengyelország 21, Csehország és Magyarország pedig a kettő közötti szintet vállalt, miközben Ausztriában abból is cirkusz volt, hogy miért csak 45 százalékot írnának bele a tervekbe. A térségünkre jellemző V4-es hozzáállással azonban az a főbb probléma, hogy ma az uniós elvárás úgy szól, hogy legkésőbb 2050-re az EU zéró emissziós legyen. Ezen az úton a 2030-as cél meghatározása nagyon fontos, mert ha nem tudjuk magasabbra tolni a jelenlegi vállalásokat, akkor a kormányok a saját polgáraik számra is rossz döntést hoznak.

Változást kell elérni abban is, hogy végre tisztán és érthetően lehessen és kelljen beszélni a megújulók szerepéről és a megújulók lehetőségeiről e régiókban. Nem csak azért, mert főként a technológia fejlődésének köszönhetően ma már teljesen mások a viszonyok akár a 10 évvel ezelőtthöz képest is, hanem mert az energetikában a megújulók szerepe magától is emelkedni fog, kezelni-használni kell tudni - de ahogy a V4 országokban látszik: a kormányok most éppen próbálják ezt a fejlődést erőteljesen lassítani.

- Szinte hallom is már a kétkedőket: Miért állítja azt, hogy nincs előrelépés? Éppen felrobban a napelempiac, az Energiahivatal a napokban azt jelentette, hogy a lakossági napelemes rendszerbővülés tavaly több mint négyszerese volt annak, amekkorát a Mátrai Erőmű, az MVM vagy a MET egyenként építeni voltak képesek. Ráadásul az energiatárolókat sem csak kiállításokon mutogatják már, a nemzeti közműszolgáltató sikerként könyvelte el, hogy náluk építik be az első ilyen hálózati elemeket.

- Ez mind nagyon szépen hangzik, pláne, ha a hivatkozott nagy napelemes beruházások mögötti valós érdekeket nem boncolgatjuk, és nem számoljuk ki, hogy e beruházások végül kinek és mennyi hasznot hajtanak majd.

Fotó: Németh Dániel

De ennél is fontosabb, hogy az egész régióban az elmúlt 12 év kormányzati döntései azt mutatják: bármikor történhetnek hihetetlen változások. Hihetetlen törések vannak ebben a történetben, így az is lehet csak egy pillanatnyi tünet, hogy most éppen ez a hiper-hurráoptimista szakpolitikai és beruházási hullámban vagyunk. Ami persze nagyon jó, de emlékeztetnék: volt már olyan Magyarországon, hogy ez nagy hirtelen megváltozott. 2010-ben gyakorlatilag csőbe volt töltve 410 MW új szélturbina-kapacitás megépítése, amit egyetlen szignóval sikerült úgy elintézni, hogy azóta se épüljön nálunk egyetlen wattnyi se.

Ez a szervezet pontosan azt szeretné elérni, hogy az ilyen törések ne forduljanak elő. Az erős politikai szándék persze nem gátolható, de el kellene jutni odáig, hogy a kormányok is belássák: ez a politikai hullámzás a legfőbb oka annak, hogy Közép-Európában iszonyúan drága vagy nem is lehet beruházni bizonyos megújulós technológiákba.

A magyar klímatervben 2030-ig nem szerepel újabb szélerőműépítés, sőt, a szélenergia kivezetésével számolnak. Ez is egy olyan tétel, ami miatt azt gondolom, hogy e nemzeti energia-, és klímatervek erős revízióra szorulnak. A potenciálok, a gazdaságtól elvárható beruházási kedv sokkal magasabb, mint amennyit a kormányok jósolnak ezekben az országokban, és ez azért óriási hiba, mert emiatt nem fejlesztik kellő ütemben az infrastruktúrát, a hálózatot, és azokat az ösztönző rendszereket sem, amelyek ebbe az irányba hatni tudnak.

- Mivel tud és/vagy akar ezen a helyzeten segíteni a Visegrad+?

- Ezek a szervezetek eddig nem is nagyon találkoztak "személyesen", így már az nagyon fontos szakpolitikai üzent, hogy egymással egyeztetnek és beszélnek. Alakulóban van a közös titkárság, és abban bízunk, hogy együtt vagyunk, lehetünk jelentős hatással, szakmai forgatónyomatékkal Brüsszelre és a régió országaira is. Nekünk az a feladatunk, hogy a politikusoktól a laikusokig jellemző módon torz megújuló energiás képpel szemben a valóságról beszéljünk. A valós hasznokkal, feladatokkal és problémákkal ismertessük meg azokat, akik aztán így is, úgy is felhasználói lesznek majd a megváltozó rendszereknek. Az sem mindegy, mikor, de az se, hogyan.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MLB2018, 2019.05.28 12:20

@zappara: Már csak az nem derült ki, h ezt miért írtad ide, és főleg miért nekem címezve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.05.28 11:43

@MLB2018: >Angela Merkel német kancellárként több tekintetben is az első: nő, fizikus és az egykori NDK-ban nőtt fel. A Forbes szerint az ötödik legbefolyásosabb ember, és a legbefolyásosabb nő a világon. 2015-ben a Time az Év Emberének választotta. 35 évesen lett tudósból politikus (..) foglalkozott reaktorokkal is. Kvantumkémiából doktorált, és később sem felejtette el az oktatás fontosságát. (..)Hatalmát nem populizmussal, hanem gyakorlatias politikával tartotta meg a mai napig. Jelenlegi, második férjével egy háromszobás, bérelt lakásban élnek, és egy nyaralóba vonulnak el, már ha nem a foci vb-n szurkol éppen a német csapatnak. Pragmatikusságát és puritán életvitelét többek szerint szüleinek és a tudományos pályán szerzett elemző képességének köszönheti.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2019.05.28 10:03

@Rosszkutya:
Te Farok!
:D
https://www.portfolio.hu/vallalatok/zoldvilag/baj-lehet-az-atomenergia-kivezetesebol-a-nemzetkozi-energiaugynokseg-szerint.3.325733.html

"Megnyomta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amiért szerinte a nukleáris energia szerepének csökkenése a globális energiaellátásban veszélyezteti az emberiség klímacéljainak elérését."

Az atom a "legzöldebb" energiaforrás, erre már a német sötétzöldek is rájöttek!
A féreg G. merkel azért záratta be az atomerőműveket mert akkoriban azzal tudott szavazókat szerezni.
G. merkel hetente végeztet közvéleménykutatást és aszerint politizál, nála populistább embert még nem láttam.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.05.28 08:54

@Rosszkutya: Merkel ugyan fizikus, de elsősorban politikus, a döntéseit ennek fényében kell értelmezni.

Ha te is fizikus lennél, neadjisten mérnök jó eséllyel te sem a szájaízed szerint erőltetnél ilyenvagy olyan műszaki megoldást, hanem figyelembe vennél peremfeltételeket is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lordofearth, 2019.05.28 08:31

Merkel fizikus, a kvantummechanika volt a területe, de kvantum kémiából doktorált. De ennek semmi köze ahhoz, hogy leszámolnak az atomerőművekkel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html