Öt szám, ami megmutatja a helyünket a világban

Jól hangzik, hogy bár sem a beruházók, sem a kormányzat nem feszült bele, Magyarország a megújuló energiák térnyeréséért zajló globális versenyben jól teljesít. Azt, hogy a karbonsemlegesség felé vezető úton "kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország", azért érdemes a helyén kezelni.
Szabó M. István, 2019. december 2. hétfő, 08:52
Fotó: Getty Images

A karbonsemlegesség, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési verseny, ami a klímacélok elérésének egyik alapfeltétele, nem választható el a zöldenergia-beruházásoktól. Annak érzékeltetésére, hogy hol állunk a megújuló energiák rendszerbe építési és hasznosítási listáján, érdemes elgondolkodni a Reneweable Energy World gyűjtésén, ami valójában arról szól, hogy 2019 miért Kína utasít e téren (is) mindenki mást mögé a világon.

1. A telepített energiatermelő kapacitás 2019 végére Kínában eléri a kétmilliárd kW-ot. A kínai állami megújuló energia intézet (China Renewable Energy Engineering Institute (CREEI) által közzétett adatok szerint ez a növekedés a 2018 végi, mintegy 1900 gigawattos  (GW) adatokhoz képest közel 6 százalékos növekedést mutat.

2. Kína összes telepített vízenergia-kapacitása 2019 végére elérheti a 360 GW-ot. Ez 7,7 gigawattal több, mint egy évvel korábban.

3. A hálózatra kapcsolt szélenergia-kapacitás az év végére várhatóan eléri a 210 GW-t. Egy éve ez még "csak" 184 GW volt, az utóbbi négy évben pedig duplázódott. Az idei eredménye alapján Kína adja a világ szélenergia-kapacitásának mintegy harmadát.

4. A fotovillamos energia (pv) termelőerő-nagysága az év végére várhatóan eléri a 200 GW-ot. Ez egy éve még 26 gigawattal volt kevesebb. Az idei eredmény azt jelenti, az elmúlt négy évben a telepített pv-kapacitás megháromszorozódott, és jelenleg Kína a világ fotovolatikus kapacitásának mintegy negyedét produkálja.

5. A biomassza termelőpotenciál Kínában 2019 végére eléri a 22 GW-ot. 2018-ban ez 17,8 GW volt.

Az energiamixben a gyors ütemű zöldenergia-növelés kedés, illetve a megújuló energiába történő beruházások mérete és tempója azt eredményezte, hogy Kína többet költött tiszta energia-infrastruktúrára, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió együttesen. Noha a hosszútávú tervezést illetően vannak kétségek a tekintetben, hogy a nap-, és a szélenergia farmok mérete és kapacitása meddig növelhető, az irány nyilvánvaló: az ország óriási fosszilis tüzelőanyag igénye ellenére óriási erőket mozgósít az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre és a tiszta energiás technológiára. Az elkövetkező 20 év beruházásaira - úgy tervezik - hatezer milliárd (6 000 000 000 000) dollárnyi pénzt költenek majd el.

HOZZÁSZÓLÁSOK