Éppen hogy csak érvénytelen lett az a népszavazás, amelyen arról dönthettek volna Berlin lakosai, hogy részben civil ellenőrzés alatt lévő vállalkozás kezébe vegyék-e a német főváros áramellátását. Az érvényességhez a választók 25 százalékának kellett volna részt vennie a referendumon, ám csak 24 százalékuk tartotta elég fontosnak ezt a kérdést ahhoz, hogy elmenjen szavazni.

A résztvevők 83 százaléka támogatta volna a változtatást - logikus, hogy azok mentek el szavazni, akik jó ötletnek tartják az energiaszolgáltatás állami kézbe kerülését. A kezdeményezést a Zöldek és a Baloldal pártja támogatta, míg a szociáldemokraták, a konzervatívok és a berlini városvezetés ellenezte. Utóbbiak szerint beláthatatlan pénzügyi kockázattal járna a technikailag bonyolult, nagy fogyasztói tömeget kezelő vállalkozás "amatőrökre" bízása.

Hamburg változtatni fog

A vesztesek szerint a viszonylag magas részvétel az bizonyítja, hogy az emberek fontosnak tartják ezt a kérdést. Ezzel annyiban egyetértett a város szociáldemokrata vezetése is, hogy a szavazást megelőző heves vita az érdeklődésről tanúskodik. A kezdeményezés egyik eleme az volt, hogy Berlin áramellátását biztosítsák alternatív forrásból származó elektromos energiából (jelenleg főként lignitet eltüzelő hőerőművekre támaszkodnak). Ez mindkét fél fontosnak tartja - vitájuk a megvalósításban van.

Ha a népszavazás sikeres lett volna, akkor létrejöhetett volna egy olyan közösségi tulajdonban lévő energiaszolgáltató, amelynek igazgatóságába közvetlenül is választhattak volna tagokat a német főváros lakói. Hamburgban szeptemberben sikerrel zárult a hasonló ügyben kiírt népszavazás, így kiderülhet, mennyire életképes ez az ötlet. A két településen - Németország két legnagyobb városában - egyaránt a svéd állami tulajdonú Vattenfall végzi az áramszolgáltatást.