Megvalósulhat Orbán álma - Feladta a labdát Brüsszel

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke felvázolta az EU jövőjére vonatokozó lehetőségeket az Európai Parlamentben szerdán, amelyet a tagállamok vezetői a római uniós csúcson vitathatnak meg, a Római Szerződések 2017. március 25-i hatvanadik évfordulóján.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 1. szerda, 15:25
Fotó: Reuters

Még Juncker beszéde előtt kiszivárgott dokumentumokból lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság elnöke öt hosszú távú fejlődési utat vázol fel az EU maradék (brexit utáni) 27 tagállamának.

Ezek egy teljes föderális Európától egészen egy laza szabadkereskedelmi övezetig terjednek. Juncker azonban azt már jó előre egyértelművé tette, hogy a tagországok vagy több eszközt, több kompetenciát adnak át az uniónak, vagy ha nem, akkor ne várják el, hogy az majd megoldja problémáikat.

Juncker az európai parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy az EU jövőjével kapcsolatban általában több vagy kevesebb EU-ról beszélnek, ez azonban a dolgoknak túlságosan leegyszerűsített megállapítása.

A fehér könyv megvizsgálja, milyen változások előtt áll Európa a következő évtizedben, az új technológiák társadalmat és munkahelyeket érintő hatásától kezdve egészen a globalizációval kapcsolatos kétségekig, a biztonsági aggályokig és a populizmus térnyeréséig. Egyértelműen kimondja, milyen választás előtt állunk: sodródunk az árral, vagy a magunk hasznára fordítjuk ezeket a folyamatokat, és élünk a bennük rejlő új lehetőségekkel.

Európa népessége és gazdasági súlya csökkenőben van, míg a világ más részeié nő. Tagállamaink egyike sem lesz akkora 2060-ra, hogy kitegye a világ népességének akár 1 százalékát, ami akár nyomós érv is lehetne az együtt maradás mellett, hiszen együtt többet érhetünk el - emeli ki az Európai Bizottság közleménye. Miközben Európa jóléte kedvező hatással van az egész világra, ez a jólét továbbra is azon múlik, mennyire marad nyitott Európa és milyen erős kapcsolatokat tart fenn partnereivel.

A dokumentum által felvázolt szcenáriók a következők:

  • "Az eddigiek folytatása": a  27 tagú Európai Unió az eredményközpontú reformprogramjának végrehajtására koncentrál, amelyhez a bizottság Új kezdet Európa számára című 2014-es programja, valamint a 27 tagállam 2016-os Pozsonyi nyilatkozata szolgál alapul. Ez azt jelenti egybek mellett, hogy 2025-ig a fókusz továbbra is a munkahelyteremtésen, a növkedésen és a beruházásokon lesz az egységes belső piac megerősítésével, valamint a digitális gazdaságba, a közlekedésbe és az energiaipari infrastruktúrákba történő beruházásokkal. További lépések történnek az euró megerősítésére, a terrorizmus elleni harc annak függvényében halad előre, hogy a tagállamok mennyire hajlandóak együttműködni. A tagállamok döntenek a pénzügyi szolidaritás kérdéséről és arról, hogy az EU-nak legyen valamilyen védelmi képessége. Ebben az esetben a tagállamok "közös hangon beszélnének a külpolitikában", aktívan keresi a lehetőséget az EU a világon a kereskedelmi megállapodásokra - akárcsak most. A hatáellenőrzés főleg a tagállamok felelőssége lenne. A bizottság ezzel kapcsolatban azonban arra is figyelmeztet, hogy a határvédelemben folyamatos fejlesztések szükségesek a jelentkező kihívások kezelése érdekében. Ha ez nem történik meg, akkor néhány tagállam fettarthatja a célzott belső ellenőrzéseket.
    Ennek a szcenáriónak az előnye az lenne, hogy a közös célokra alapozott pozitív cselekvési terv továbbra is eredményeket hoz, az állampolgárok jogait az uniós jog továbbra is garantálja. A 27-ek egysége szintén megmarad, de a főbb viták továbbra is nagy kihívások elé állítják őket. A papíron megjelenő ígéretek és az állampolgári elvárások közötti különbséget csak egy kollektíven elhatározott, közösen kivitelezett megoldás oldhatja fel.
  • "Semmi más csak az egységes piac": a 27 tagállam az egységes közös piac fontos aspektusain kívül nem tud több szakpolitikai területen közös nevezőre jutni. Ebben az esetben a tőke és az áruk szabad mozgása jobban megvalósul, mint más területen, például a fogyasztói-, a szociális- vagy a környezetvédelmi előírások, illetve az adóztatás és az állami támogatások terén. Vagyis nehezebb lenne másik országban munkát találni, nem lenne garancia a nyugdíjjogosultságok másik országba való átvitelére, külföldön drágán lehetne orvosi ellátáshoz jutni. A bizottság szerint e forgatókönyv szerint az euró továbbra is sérülékeny maradna az új pénzügyi válságokkal szemben, miután az eurózóna gazdasági kormányzásához szükséges intézményrendszer befejezetlen maradna. A migráció és néhány külpolitikai ügy egyre inkább bilaterális megállapodások szintjére süllyedne és a határellenőrzés is több lenne. A kereskedelmi és védelmi megállapodások szintén nehezebbé válnának.
  • "Akik többet akarnak tenni, többet tesznek": az EU27 úgy halad előre, mint most, de lehetővé teszi, hogy bizonyos területen (például védelem, belső biztonság, adózás, szociális ügyek) bizonyos tagállamok többet tegyenek (példálul: ha szorosabb integrációt akarnak, akkor ezt megvalósíthatják, a kívülmaradók pedig később csatlakozhatnak, ha akarnak.) Lényegében ez a kétsebességes Európa megvalósulása lenne, ami ellen a magyar és a lengyel kormány is tiltakozik. Ebben az esetben az uniós állampolgárok EU által garantált jogai is különbözővé válnak attól függően, hogy olyan országban élnek-e, amelyik a szorosabb együttműködést választotta, illetve a bizottság attól tart, hogy az eurózóna kormányzásának intézményrendszere szintén befejelzetlen maradna. Viszont a szorosabb együttműködést választó országok gyorsabban haladhatnának előre az együttműködésben.
  • "Kevesebbet hatékonyabban": az EU27 arra összpontosít, hogy néhány kiválasztott szakpolitikában (például innováció, kereskedelem, védelem, migráció, közös határvédelem) gyorsabban és többet tegyen, miközben kevesebbet tesz ott, ahol úgy érzi, hogy nem tud hozzáadott értéket biztosítani (regionális fejlesztések, közegészségügy, foglalkoztatáspolitka és a szociálpolitika bizonyos területei, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a közös piachoz). Figyelmét és korlátozott erőforrásait a kiválasztott szakpolitikai területekre összpontosítja. A bizottság közleménye ebben az esetben kiemeli, hogy ez a szcenáró azt jelentheti, hogy 2025-ig létrejön egy európai hírközlési hatóság, amely felhatalmazást kap arra, hogy a határon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokhoz (például a hálózatba kapcsolt autókhoz) frekvenciákat szabadítson fel. A hatóság megvédi a mobiltelefon- és internetfelhasználók jogait is, bármerre is legyenek az EU-ban. Az új európai terrorizmusellenes ügynökség a gyanúsítottak szisztematikus követése és megjelölése révén segít abban, hogy visszatartsa őket a súlyos támadások elkövetésétől, illetve megelőzze az ilyen támadásokat. A bizottság ebben az esetben viszont arra figyelmeztet, hogy az EU27-eknek már most is gondot okoz megállapodni azokban a fő területekben, amelyeket kiemelten kellene kezelni vagy amelyekben kevesebbet kelle tenni.
  • "Sokkal többet együtt": tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a döntéshozatalt. Európai szinten felgyorsul a döntéshozatal és a végrehajtás - vagyis létrejönne az "Európai Egyesült Államok", azaz egy szövetségi rendszer. Ez lehetőséget adna arra például, hogy az EU adóból bevételhez jusson, az eurózóna intézményrendszerének kiépítése befejeződne. Az állampolgároknak is erősebbé válnának az EU által garantált jogai, a bizottság azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a forgatókönyv elidegenítheti a társadalomnak azon rétegeit, amelyek úgy érzik, hogy az EU nem rendelkezik megfelelő legitimációval és túl sok hatalmat ragad magához a tagállamoktól. (A magyar kormány ezt a variációt sem támogatja, miután a tagállami szuverenitás erősítését szokta hangoztatni Orbán Viktor miniszterelnök - a szerk.)

A fehér könyvben felvázolt lehetőségeket az Európai Bizottság a március 25-i római uniós csúcstalálkozón vitatná meg a tagállamokkal, annak jegyében, hogyan kellene megerősíteni az uniót és mi legyen az immár 27 tagállamból álló unió jövője. Ez a csúcstalálkozó nemcsak az EU fennállálásnak a 60. évfordulóját jelenti, de a születése is lesz az EU27-nek - mondta Juncker az Európai Parlamentben, aki azt is megerősítette, hogy nem kíván ismét indulni az Európai Bizottság elnöki posztjárét mandátuma lejárta után.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Winter, 2017.03.02 21:53

@pastorius: nem épp, mert a vegyesvállalat nem építi, hanem megrendeli az építést. A hitel nem az állam veszi fel, ebben téved a bolsi csicskahad. :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2017.03.02 21:53

@foldnyuzo:
Belőled meg a wc ülőlét alakíthatnák ki.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Winter, 2017.03.02 21:51

@pastorius: de ettől még a beruházó egy kínai magyar vegyesvállslat. 85% kínai rész
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2017.03.02 21:39

@krix:
Orbánból kijön fél méter sín, ha nagy nyomással összepréselik, téged meg talpfaként hasznosíthatnának!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2017.03.02 20:15

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html