Megvan, ki miatt robban szét az eurózóna?

Hozzájárult az európai válság súlyosbodásához Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök ügyetlenkedése, kaotikus kommunikációja, illetve Antonisz Szamarasz görög kormányfő ellenzéki vezérként követett stratégiája, a segélycsomagok elutasítása és az előrehozott választások erőltetése − állítják elemzők.
Komócsin Sándor, 2012. június 25. hétfő, 06:25

Mariano Rajoy kormányát nem csupán szakértők, hanem az IMF is arra figyelmezteti, hogy "hatékonyabb kommunikációt" kellene folytatnia, értsd: nem kellene ellentmondó jelzéseket küldenie a piacoknak − írta a Bloomberg. A spanyol kormányfő május végén arról beszélt, hogy az európai biztonsági alapoknak (EFSF, ESM) fel kell tőkésíteniük a spanyol bankokat, miközben kitartott amellett, hogy az ország pénzintézeteinek nincs szükségük külső segítségre. Néhány nappal később, június elején felszólította az euróországokat, költségvetésük szuverén meghatározásának részleges feladásával lépjenek előre a fiskális unió felé, megfeledkezve arról, hogy néhány hónappal korábban − amikor egyoldalú döntéssel megemelték a 2012-es költségvetési hiánycélt − még arról beszélt, hogy a nemzeti kormányok maguk határoznak büdzséikről. Egy héttel ezután hagyta, hogy gazdasági minisztere számoljon be a spanyol bankok feltőkésítéséhez biztosított 100 milliárd eurós eurózónás forrásról, majd 18 órával később − miután a médiában gyávasággal vádolták − mégis a tévékamerák elé állt, és óriási győzelemként állította be a hitelkeret megszerzését. Miután szerinte ezzel a bankok gondja megoldódott, felült a kormánygépre, hogy Gdanskban megnézhesse a spanyol fociválogatott meccsét az Európa-bajnokságon.

A piaci megfigyelők megrökönyödtek mindezeken, és a Rajoyt már teljesen inkompetensnek tartják. A kormány azzal magyarázta a miniszterelnök legutóbbi lépését, hogy jelezni akarta: a bankok rendelkezésére bocsátott forrás nem az államnak nyújtott támogatás. A piacok azonban nem vették be ezt, miután a pénz növeli az államadósságot (a döntést követő héten 76 bázisponttal nőtt a spanyol kötvényhozam). A sajtó és az ellenzék a kormányfőn élcelődött: Mondja lassan velem együtt: segélycsomag! Nem lesz semmi baj, ha kimondja − gúnyolódott Rosa Diez ellenzéki frakcióvezető.

Ami a már segélycsomagok sorozatára szoruló Görögországot illeti: Antonisz Szamarasz miniszterelnöknek gyermekkori álma teljesült azzal, hogy országa első embere lett, de a konzervatív politikusnak ehhez két kellemetlen baloldali lakótárssal kell osztoznia a hatalmon. Kevés athéni szakértő gondolja, hogy a 61 éves kormányfő a törékeny szövetség élén sokáig talpon maradhat − állítja a Financial Times elemzése. Az USA-ban tanult görög elithez tartozó Szamarasz sikamlós politikai manővereivel és rossz helyzetmegítéléseivel vétette észre magát karrierje kezdetén. Támogatta Konsztantin Mitszotakisz konzervatív kormányfő piaci reformjait, majd 1993-ban megszervezte képviselőtársai egy részének lázadását saját kormánya ellen, amelynek külügyminisztere volt. A kabinet megbukott, Szamarasz pedig egy évtizedre politikai karanténba került.

Ahelyett, hogy a 2010-es első európai segélycsomagot támogatta volna − miközben a lakosságot legérzékenyebben érintő elemeit elutasítja −, egészében elvetette azt, de egyes elemeit támogatta. Ezzel sikerült feldühítenie Görögország hitelezőit − vélik elemzők. Szerintük nem volt jó döntés az sem, hogy a technokrata kormány tavaly őszi felállása után ragaszkodott az előrehozott választások kiírásához. Egyik tanácsadója szerint ezzel alapvetően rossz helyzetmegítélésről tett tanúbizonyságot: azt hitte, hogy mivel a szocialisták kezdték a válságkezelést, konzervatív pártja abszolút többséget kaphat a szavazáson − nem számolt azzal, hogy a szavazók mindkét hagyományos pártot büntetni fogják.

Berlin és Brüsszel ugyan határozottan támogatta Szamarasz kormányfővé választását, de az elmúlt évek manőverei alapján úgy tartják számon, mint akinek fontosabbak a politikai játszmák, a saját ambíciói, mint országa jövője. Nem felejtették el neki, hogy ismételten elutasította azt az uniós kérést, hogy a görög vezetők aláírásukkal vállalják a második segélycsomag feltételeinek végrehajtását. Uniós körökben általános a kételkedés abban, hogy a görög vezetők képesek felülemelkedni pártpolitikai érdekeiken − fogalmazott egy EU-tisztviselő, hozzátéve: Antonisz Szamarasz nem a legrosszabb közülük, de belőle is nehéz egyértelmű állásfoglalásokat kihúzni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

SzaszaG, 2012.06.25 22:18

Ez màr a katarzís vagy még csak a feszültség fokozódik? Ki menti meg a spanyolokat, ha ők sem mentik magukat mint a görögök? 9% hiány, 20% feletti munkanélküliség, növekvő adósság. Ki az aki még megveszi a papírjaikat az ECB-n kivül?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kintekunta , 2012.06.25 21:46

hehe

ezek még mindig nem ébredtek fel
azt hiszik hogy a kommunikáció a felelős az 1000 milliárdos
segélyért
tanulhattak volna az eddigi történetekből
a politikai demokrácia csinálás miatt adósodott el minden ország
s nincs az a segély, hitel világbank amelyik ezt a balhét el tudná vinni
már a marsra is indítottak embereket ott is pénzt fognak nyomtatni
a fedezett a mars lesz (a sok birka meg be is veszi)
csak jó kommunikáció kell hozzá meg sok agyhalott ................
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html