A JP Morgan londoni közgazdászainak új prognózisa szerint az ukrán GDP 2014 egészében 3,2 százalékkal csökken. A ház a válság kirobbanása előtt 0,5 százalékos növekedést várt erre az évre. A negatív felülvizsgálatot a várható többhavi bizonytalansággal és az ukrán fizetőeszköz meredek leértékelődésével indokolták, valamint azokkal a takarékossági intézkedésekkel, amelyeket várhatóan az Ukrajnának összeállítandó IMF/EU-program ír majd elő.

A mély recesszió ellenére az idei év végére 10 százalék fölé gyorsulhat az év/év infláció, tekintettel a hrivnya jelentős gyengülésének átszűrődő hatásaira és a valószínűsíthetően emelkedő háztartási energiadíjakra.

A JP Morgan elemzői az orosz gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését az eddigi 1,8 százalékról 0,8 százalékra rontották, elsősorban az eddig vártnál valószínűleg nagyobb portfolió-kiáramlás és a kisebb külföldi közvetlen tőkebefektetés miatt. Az alapforgatókönyv ugyanakkor nem számol súlyos kereskedelmi szankciókkal Oroszország ellen, és a prognózis szerint az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgáz- és nyersolajexportot sem fogja érinteni a jelenlegi válság.

Az ukrajnai fejleményeknek várhatóan csak mérsékelt átgyűrűző gazdasági hatásuk lesz Közép-Európában, feltéve, hogy a földgázszállításokban nem lesz hosszabb ideig tartó fennakadás. A térség közvetlen kereskedelmi kapcsolatai Ukrajnával viszonylag csekélyek, Magyarország teljes exportjának például alig 2 százalékát veszi fel az ukrán piac. Az elemzők szerint ugyanakkor a pénzügyi szektorokat tekintve Közép-Európában Magyarország van a leginkább kitéve az ukrajnai fejleményeknek, az OTP Bank Nyrt. ukrajnai hitelkinnlevőségei miatt. Ukrajnában már most 36 százalék a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, és ez valószínűleg tovább emelkedik a hrivnya gyengülése miatt.

Barclays keddi értékelése szerint a kockázatok között továbbra is szerepel, hogy Oroszország az esetleges szankciók megtorlásaképpen leállítja európai földgázexportját, ami az ukrajnai válság egyéb átszivárgó hatásainál sokkal rosszabb helyzetet teremtene Európában. Egy ilyen fejlemény hatásait enyhítené, hogy történelmi összehasonlításban magasak a tározókban lévő európai földgáztartalékok a gyenge ipari fogyasztás és a kivételesen enyhe tél miatt. A február 24-ei állapot alapján a mozgósítható európai földgázkészlet 39,5 milliárd köbméter volt, 27 százalékkal magasabb a tavalyinál, illetve 31 százalékkal több az adott hétre vonatkozó ötéves átlagnál. Ez rövid távú szállítási fennakadás esetén megfelelő védelmet nyújtana, az orosz földgázexport teljes és elhúzódó leállásának hatásait azonban már nem tudná kivédeni - áll a Barclays elemzésében.

A szakértők hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az orosz földgázszállítások "eddig nem váltak a retorika részévé sem", és az export fennakadás nélkül folyik. Oroszország adja az európai fogyasztás több mint 30 százalékát, és az európai export Moszkva számára is komoly bevételi forrás, így mindkét fél megszenvedné a szállítások leállításának gazdasági következményeit.