Menekültek: bejött az EU nagy terve

Rövid távon sikeresnek bizonyult az EU és Törökország megállapodása a bevándorlók visszatartásáról az unió határain kívül, de a helyzet korántsem oldódott meg. Egy következő migrációs sokkra a mostaninál jobban fel kell készülnie az EU-nak – vélik még a török-EU paktum hívei is.
Komócsin Sándor, 2018. március 22. csütörtök, 12:17
Fotó: Reuters

Az Európai Unió két évvel ezelőtt írt alá megállapodást Törökországgal, amelynek lényege szerint az unió hárommilliárd eurós támogatást ad a török földön rekedt menekültek helyzetének javítására, cserébe a törökök visszafogadnak Európából visszairányított bevándorlókat - emlékeztet a Financial Tines (FT) összefoglaló cikke. Az egyezség segített a töredékére leszorítani az EU-ba érkező menekülteket a 2015-ös sokkszerű egymilliós hullám után.

Az EU-ban tavaly 650 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ami nagyjából megfelel a válság előtti szintnek - derült ki Eurostat adataiból. A legnagyobb kérelmezők a szíriaiak, 102 ezer fővel, őket követték az irakiak (48 ezer) és az afgánok (44 ezer) követik. A kérelmek 31 százalékát Németországban regisztrálták, ezt követte Olaszország 20 százalékkal és Franciaország 14 százalékkal. Míg Spanyolországban 96 százalékkal emelkedett az első kérelmezők száma 2016-hoz képest, Németországban 73 százalékkal esett.

Felemás eredmény

Az EU-török egyezménynek köszönhetően a krízis miatt ostrom alá került európai politikusok fellélegezhettek, ám ennek az az ára, hogy a saját hazájukban valóban üldözött emberek, akiknek nincs más lehetőségük, mint a menekülés, rosszul járnak. Az egyezmény egyik következménye, hogy több tízezren rekedtek Görögországban tétlenségre kárhoztatva, amíg a hatóságok elbírálják menekültkérelmüket. És ez nagyon hosszú ideig eltarthat.

Az Európai Bizottság a múlt héten formailag hozzájárult a második hárommilliárdos támogatás átutalásához Ankarának, ám az uniós tagországok egyelőre vitatkoznak azon, melyikük, mennyivel járuljon hozzá ehhez az összeghez. Az uniós vezetők március végén találkoznak Recep Tayyip Erdogan török államfővel, miközben az EU-t szorítja az az önmagára erőltetett határidő, miszerint júniusig ki kellene dolgozni bevándorlás kezelésének új, átfogó rendszerét.


Az EU-török megállapodást azt követően kötötték meg a felek, hogy 2015-ben és 2016-ban közel 2,5 millió ember nyújtott be menekültkérelmet valamelyik európai uniós tagországban. Ankara belement, hogy visszaengedi területére azokat a bevándorlókat, akik nem kapnak beutazási engedélyt, cserébe az EU minden egyes ilyen személy után egy szíriai menekült átvételét ígérte. Emellett hozzájárul a Törökországban rekedt több millió ember ellátásához.

Az unió részéről a paktum része annak a próbálkozásnak, amelyben igyekeznek javítani a szegény afrikai, észak-afrikai országokban élők helyzetét, így előzve meg kivándorlásukat.

Kétségek

Emellett a nigériai határvédelmi erőktől a líbiai parti őrségig sok mindenki számíthat az európai polgárok pénzére, ha jól végzi a dolgát. Összességében tavaly kevesebb mint 200 ezerre esett a mediterrán térségen át érkezők száma, miközben több ezren eltűntek vagy meghaltak út közben. Törökországnak csak 1600 embert kellett visszafogadnia.

A bírálatok szerint ugyanakkor kétséges az egyezménynek az feltételezése, miszerint Törökország biztonságos ország, ahova vissza lehet küldeni a menekülteket, és az is gond, hogy a megállapodáshoz semmilyen formális, átlátható, a hatóságokon számon kérhető jogi eljárásrend nem tartozik.

Az EU-tagországokban megszigorították a menekültstátusok megadását és egyes országok - Lengyelország, Magyarország - mereven elzárkózik a menekültek befogadásától. Eközben a görög szigeteken sokan embertelen állapotok között tengődnek.

A törököknek bejött

A török vezetésnek jól jött a pénz és az elismerés is a menekültkérdésben tanúsított viszonylag nagyvonalú magatartásáért. A támogatások felhasználása azonban nem zökkenőmentes. A központi és a helyi hatalom között viták vannak, ezért sokak szerint a két éve kötött paktum csak ragtapasz a seben, nem gyógymód a török földön rekedt több millió menekült gondjainak megoldására.


Jól érzékelteti a gondokat, amit egy török város, Gaziantep vezetője mondott. "Kétmilliós városunkban további félmillió embert kell ellátni" - nyilatkozta az FT-nek Fatma Sahin, a szíriai határtól 30 kilométerre lévő település polgármestere. Ez az jelenti, hogy az áram-, a víz-, a lakás- és minden egyéb ellátásában negyedével kellene növelni a település szolgáltatási kapacitásait.

Lassú pénzosztás

A Törökországban lévő szíriaiak egy része talált munkát vagy vállalkozást indított, ám a magasabb képzettséggel rendelkezők zöme rég továbbállt Európába. A többség alacsonyan képzett, általában feketén dolgozik nagyon rossz körülmények között alacsony bérért a környékbeli üzemekben. Sok helyen szemében élnek az emberek és koldulnak.

Az uniós támogatások legnagyobb részét éppen ezért a rászoruló szíriai családoknak szánják. Több mint egymillióan jelentkeztek eddig a fejenként kapható havi 8000 forintnak megfelelő támogatásra, ami csak a túlélésüket segíti, tanulásuk finanszírozására például már nem elég.

Az egyéb célokra, például beruházásokra jutó pénz elosztása - részben az erős uniós kontroll miatt - lassú. A kormány, az EU és a helyhatóság például nem volt képes megállapodni egy új kórház helyéről Kilisben, amelynek lakosságát megduplázták a bevándorlók. Ezért két éve húzódik az 50 millió eurós támogatás átutalása a létesítmény felépítésére.

Átmeneti megoldás

Európában még a török-EU egyezség hívei is elismerik, hogy a paktumot nem lehet modellnek tekinteni, hiszen az európai országok vezetői közül nagyon sokan még mindig kerítések vagy falak építésével akarják megoldani a bevándorlási válságot.

Emellett az is gond, hogy a megállapodás törékeny. Ha újra megnő a bevándorlási nyomás a Közel-Keletről, ha válságba kerül az EU és Törökország kapcsolata, ha a bevándorlók új útvonalakat találnak Európába vagy az EU-ban nem csillapodnak a viták az üggyel kapcsolatban akkor felborulhat az a kényes egyensúlyt, ami két év alatt kialakult.

A fotó forrása: Reuters

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.03.23 13:11

vicc, hogy egyaltalan felmerul, hogy kerites nelkul is meg lehet oldani...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Marzipan, 2018.03.22 15:42

Azért ezt nem kellett volna!
Így beavatkozni a magyar választásokba?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ti kamuztok, 2018.03.22 15:27

@na4: "Európa az európaiaké!!"

Te öreg, Amerika meg az indiánoké!
Csezdmeg, megérteném, ha egy rezervátumban lennénk, és csak és kizárólag Magyar vér csörgedezne az ereinkben, de ez már a honfoglalás óta nem igaz, és a helyzet azóta is csak évről évre romlik, és nagyon káros emiatt, a mostanra már szinte betegessé vált félelemben tartani az embereket! :)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2018.03.22 15:03

Falak, kerítések, katonaság, határőrség, haditengerészet, rendőrség, drónok, műholdak, vízágyú, könnygáz - ezekkel lehet a migráns hordákat megállítani, ill. kisöpörni a kontinensünkről. Európa az európaiaké!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html