A tavalyi menekültáradattal jelentősen megterhelődött az Európai Unió bevándorlási rendszere. A legfőbb probléma, hogy a menedékkérők nagyon kevés ponton és nagyon nagy számban érkeztek az EU területére, aránytalanul nagy terhet róva egyes tagállamokra. Mintegy 850 ezer ember özönlött Görögországba 2015-ben és közel 200 ezren érkeztek Olaszország felől. Bebizonyosodott, hogy a dublini rendszer a migránsok ilyen tömegével szemben nem működőképes.

Az Európai Bizottság már tavaly év végén bejelentette, hogy a rendszer felülvizsgálatán dolgozik és májusig egy olyan javaslatot dolgoz ki, amely jobban megosztja a felelősséget a tagállamok között, könnyítve ezzel a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást. Utóbbit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén is megerősítette felszólalásában, ahol arról is beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy az Európai Unió belső határainak lezárása a migrációs válságra hivatkozva az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásával jár, ami súlyosan érinti az európai gazdaságot.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta. Nagy költsége van annak, ha ezeknek az embereknek várakozniuk kell a határokon. Juncker az bizottság felmérésére hivatkozva közölte, hogy az olyan intézkedések, mint a dániai és a svéd éves szinten 3 milliárd eurós kiesést jelenthetnek az unió gazdaságának.

Márciusra jöhet az új javaslat

A dublini rendszer menedékkérelemre vonatkozó reformjának javaslatát a jelenleg keringő brüsszeli hírek szerint az Európai Bizottság márciusban teszi közzé. Az érvényben lévő dublini rendszer rendelkezései szerint az általános szabály az, hogy annak az országnak kell a menedékkérelemmel foglalkoznia, ahová a menedékkérő először megérkezett. Az "első belépés országa" kitétel viszont politikai feszültségekhez vezetett, miután Németország, Magyarország és más uniós országok Görögországot és Olaszországot kezdték el kritizálni azért, mert nem tudták teljesíteni a dublini rendszer által rájuk rótt kötelezettséget, azaz nem tudták regisztrálni és átmenetileg ellátni a rájuk zúduló 1,1 millió embert.

Az új javaslat az FT szerint néhány tagállamot arra kötelezhet, hogy a jelenleginél sokkal több menekültet fogadjon be, miután sokkal nehezebbé válik a szomszédos országokba történő visszaküldés, továbbá az is valószínű, hogy a menedékkérők elosztása "kvázi-automatikussá" válik. A menekülteket egy képlet alapján osztanák el, amelyben az ország teherbírásának megítélésénél figyelembe vennék egyebek mellett az ország népességét, GDP-jét és egyéb olyan tényezőket, amelyek alapján kiszámítanák mennyi menekültet képes egy ország befogatni. Vagyis nagyobb nyomást helyezhet a Bizottság a tagállamokra, hogy támogassák a formális kvótarendszert és a közös menekültjogok és eljárásrend kialakítását, hogy a terheket meg lehessen osztani az unión tagállamai között.

Nehéz ügy

Az "első belépés országa" kitétel megváltoztatása azonban az FT szerint mind technikailag, mind politikailag nehéz ügy lehet, hiszen jelenleg az északi országok nettó haszonélvezői ennek a rendszernek, miután gyorsan visszazsuppolhatnak menedékkérőket más EU-tagállamokba. Az FT ugyanakkor arra is rámutat, hogy bár az EU-n belüli deportálás adott a jelenlegi szabályok szerint, a valóságban nem nagyon éltek vele a tagállamok: 2013-ban a 76 ezer kért áthelyezésből mindössze 16 ezer valósult meg.

Az, hogy a jelenlegi szabály helyére mi lép, egyelőre nyitott kérdés, az erről szóló vita uniós források szerint márciusig biztosan eltartanak. A szabálymódosítás azonban igen nehézkes lehet, hiszen a Görögország és Olaszország tehermentesítése érdekében 2015-ben elfogadott kötelező áthelyezési mechanizmus végrehajtása is komoly akadályokba ütközik: az idénre tervezett 160 ezer menedékkérőből ezidáig még csak 322 menedékérőt sikerült áthelyezni az FT szerint, miközben a menekültáradat nem csillapodik.

Már jövőre hasznot hoznak a bevándorlók

Az európai gazdaság növekedését belátható időn belül megdobja a bevándorlási hullám - állítják az IMF elemzői friss tanulmányukban. Németországban, a legnagyobb fogadó országban 2017-ben - a parlamenti választás évében - 0,3 százalékkal dobhatja meg a GDP bővülését, míg az EU-28 gazdaságához 0,13 százalékkal járulhat hozzá. Rövid távon a menekültekkel kapcsolatos állami kiadások működnek úgy, mint egy gazdaságösztönző csomag, hosszabb távon minden azon múlik, hogyan sikerül beilleszteni a bevándorlókat a munkaerőpiacra. Jó esetben a három legnagyobb befogadó ország GDP-je 2020-ban 1,1 százalékkal lehet magasabb az átlagos várakozásoknál.