Olga Gyergunova, az orosz állami vagyonügynökség vezetője elismerte, hogy a második félévre halaszthatják a privatizációs ügyletek megkezdését a második negyedévről, amit a piaci körülmények romlásával indokolt. Moszkvában a rubelkereskedésű MICEX-tőzsdemutató 13 százalékkal, a rubel pedig csaknem 12 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta azokra a félelmekre, hogy romlik Oroszország kapcsolata a Nyugattal.

A napokban nyilatkozó Olga Gyergunova az Aeroflot légiközlekedési céget, a Szovkomflot (Sovcomflot) kereskedelmi hajózási társaságot, és az olajipari Rosnyeftyet (Rosneft) említette azok közül, amelyek privatizációját idén tervezték. A Rosztyelekom (Rostelecom) szintén a privatizációs listán szerepel, de moszkvai lapértesülések szerint a cég másodlagos részvénypiaci kibocsátására a tervekkel ellentétben már biztosan nem kerül sor az első félévben.

Ugyancsak halasztást szenvedhet Credit Bank of Moscow orosz pénzintézet és a Gyetszkij Mir játékkereskedelmi cég moszkvai tőzsdei bevezetése. A minap jelentette be a német Metro csoport, hogy nem tartja kizártnak a Metro Cash & Carry oroszországi leánycége részvénykibocsátásának elhalasztását. A legnagyobb német kiskereskedelmi cég korábban azt tervezte, hogy az idei első félévben bevezeti oroszországi leánycégének 25 százalékát a londoni értéktőzsdén (LSE). A konszern éves oroszországi forgalma eléri a 4 milliárd eurót.

Az orosz kormány tavaly április végén hagyta jóvá legújabb privatizációs tervét, amely a részvénycsomagok eladásából 2016-ig 1700 milliárd rubel (csaknem 11 ezer milliárd forint) bevételt irányzott elő.

Bizonytalanná vált az orosz cégek első félévre tervezett kötvénykibocsátásainak a kilátása is a krími események miatt. Így például a Promszvjazbank (Promsvyazbank) már be is jelentette, hogy elhalasztja a befektetőknek szánt roadshow-t. Egy másik pénzintézet, a TCS pedig azt közölte, hogy csak azután foglalkozik ismét érdemben az eurókötvény kibocsátással, hogy javulnak az ehhez szükséges külső feltételek.

Hivatalosan még nincs hatása a nyugati szankcióknak

Alekszej Mojszejev orosz pénzügyminiszter-helyettes pénteken azt mondta, hogy a nyugati szankcióknak egyelőre nincs érezhető hatása az orosz pénzügyi szektorra.

Eközben a Fitch Ratings pénteken úgy vélte, hogy bár az eddig bejelentett szankciók közvetlen hatása csekély, de a Krím Oroszországhoz csatolása nyomán az EU és az Egyesült Államok valószínűleg kiszélesíti a szankciókat.

Emellett a külföldi befektetők is arra a következtetésre juthatnak a Fitch elemzői szerint, hogy további hivatalos fellépés várható Oroszország ellen, és ezért korlátozhatják az orosz vállalatok hozzáférését a külső finanszírozáshoz.

A külföldi piaci hozzáférés szünetelése kezelhető lenne, ha nem tart sokáig. Az orosz vállalati szektornak március és december között 67 milliárd dollárt, a bankszektornak 36 milliárd dollárt kell törlesztenie. Ha e finanszírozási igényeket nem lehet a piacról fedezni, az orosz hatóságok a bőséges devizatartalékokból nyújthatnak devizalikviditást.

Az orosz arany- és devizatartalék a múlt héten 493,2 milliárd dollár volt az orosz jegybank adatai szerint.