A szlovák állam évente több ezer eurót szed be az állampolgároktól, amit a működésére, a közösségi szolgáltatások fenntartására fordít: 2016-ban az állam mindenkinek 5657 eurós számlát "küld", vagyis az állampolgárok átlagosan ennyit fizetnek fejenként - a csecsemőtől az aggastyánig − az állam fenntartására és az általa kínált szolgáltatásokért - írta a pozsonyi Új Szó.

Az INESS gazdaságkutató intézet a Sme napilap megrendelésére kiszámolta, hogy 2016-ban mekkora összeg szerepel majd azon a képzeletbeli számlán, amit az állam minden állampolgárnak kiállít az általa nyújtott szolgáltatásokért. Az elemzésből kiderül, hogy az idei, 5657 eurós összeg 403 euróval nagyobb a tavalyinál. Emellett 208 euróval nő az egy főre jutó államadósság is, ami idén év végére várhatóan eléri a 7750 eurót. Az összeget az INESS úgy kapta meg, hogy a teljes állami kiadást elosztotta a lakosság számával. Az állam idei kiadásait 32,234 milliárd euróra tervezi a költségvetés, ezt osztották el a mintegy 5,4 milliós népesség között.

MI jár ezért?

A teljes összegnél talán még érdekesebb az egyes tételek nagysága. A legnagyobb tétel az öregségi nyugdíjak költségeinek fedezete, erre 996 eurót fizet mindenki. Ezt nem fedezi a társadalombiztosítási járulék, mivel a Szociális Biztosító évente mintegy 1 milliárd eurót kap az államtól a járulékok és a nyugdíjkifizetések közti különbözet kiegyenlítésére. A nyugdíjakra a tavalyi évhez képest 60 euróval költenek többet, egyrészt mert egy év alatt mintegy 15 ezerrel nőtt a nyugdíjasok száma, másrészt mert ugyancsak egy év alatt mintegy 11 euróval emelkedett az átlagnyugdíj összege. Míg 2014 decemberében átlagosan 400 eurót kapott havonta egy nyugdíjas, addig 2015 decemberében már 411 eurót.

A második legnagyobb tétel az egészségügyi ellátás, a gyógykezelésért, a gyógyszerekért fejenként 710 eurót fizetünk az államnak. Az egészségügyi rendszer fenntartása viszont ennél is többe kerül. A 710 euróban csak az egészségbiztosítási rendszerbe befizetett összegek szerepelnek, beleértve azt is, amit az állam fizet saját biztosítottjai után. Nincs azonban benne például a kórházak felújítására, felszerelésének javítására adott uniós támogatás, és nincs benne az sem, hogy az államnak várhatóan ki kell majd fizetnie az állami kórházak csaknem 500 millió eurós tartozását. Ez a tétel is jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest: tavaly még csak 645 eurót kellett fizetni az egészségügy működéséért.

A szociális és egészségügyi kiadások teszik ki az 5657 eurós számla több mint 40 százalékát, 2336 eurót. A szociális és a munkanélküli-segély viszonylag alacsony összeget jelent, a kettő együtt csak kicsivel haladja meg a 100 eurót.

Az oktatásra mennyit fordítanak?

A fennmaradó összeg több kisebb tételre oszlik. Az oktatás költségei - az óvodától az egyetemig - mintegy 470 euróra rúgnak, vagyis a teljes számla 10 százalékát sem érik el. Az elosztás azonban nem egyenletes: a közoktatásért 19 euróval többet kér az állam, a felsőoktatás viszont 7 euróval olcsóbb lett, vagyis ennyivel kevesebb jut erre a célra.

Nem költenek sokat a kultúrára sem: az éves fejenkénti 40 eurós összegben benne van a teljes intézményi háttér fenntartása, a múzeumok, színházak, a kulturális támogatások és még a közszolgálati tévé és rádió fenntartása is.

A számlán szerepel még egy viszonylag nagy tétel, ez az egyéb, ami 1150 eurót tesz ki. Az INESS ide sorolta a közszféra minden egyéb kiadását, amelyek nem fértek be más kategóriába. A környezetvédelmi tételek nőttek a legnagyobbat: a tavalyi 850-ről az idei 1150-re.