Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) 440 tagja hat hónapot szánt rá, hogy megtalálja új vezetőit, akiktől azt várják: markáns politizálással kivezetik a vergődésből a közel 160 éves pártot - írja a Financial Times.

A versenyben két pártelnökpáros vívta a végső csatát: egyikük fenntartaná az országot irányító konzervatív-szociáldemokrata (CDU-CSU-SPD) nagykoalíciót, másikuk újratárgyalná az ezt megalapozó koalíciós szerződést, amely jó eséllyel az egyezség felbomlásához, s ezzel Angela Merkel kancellár kormányának bukásához vezetne.

Kapcsolódó

A pártszavazás eredményét november utolsó napján hozták nyilvánosságra, e szerint a Saskia Esken jogász és Norbert Walter-Borjans, Észak-Rajna-Vesztfália volt pénzügyminisztere alkotta páros nyert a szavazatok 53 százalékával. Ellenfeleik Klara Geywitz keletnémet politikus és Olaf Scholz pénzügyminiszter 45 százalékot szerzett.

Középre vagy balra?

Scholz párosa azzal érvelt a pártelnökjelöltek kampányában a koalíció fenntartása mellett, hogy a kormányon, ha kompromisszumokat kell is kötniük, a párt számos célját elérhetik, míg ellenzékben csak bírálhatnak. A 67 éves Walter-Borjans és társa azonban sikeresen használta ki, hogy az SPD tagjai úgy érzik, feladták munkásmozgalmi hagyományaikat, amelyekhez úgy térhetnek vissza, ha szakítanak az konzervatívokkal. A párttagság jelentős része úgy gondolja, hogy hanyatlásuk oka a nagykoalíció, amelyben minden sikert Angela Merkel érdemének tartanak az emberek, miközben minden kudarcért a szociáldemokraták viszik el a balhét. Mint kiderült, a többség ennek szellemében úgy döntött, középről balra mozdítja a pártot. Az SPD tagságának életkori átlaga egyébként meghaladja a 60 évet.

Andrea Nahles, a korábbi pártelnök a májusi európai parlamenti választások után mondott le, mivel az SPD nagyon rosszul szerepelt, ám az SPD legutóbbi választási eredményeinél csak pillanatnyi közvélemény-kutatási helyezései siralmasabbak. A 2017. őszi parlamenti választásokon a szavazatok 20,7 százalékát szerezték meg, ami történelmi mélypont volt, ám a legfrissebb felmérések szerint már csupán a szavazók 14 százaléka támogatná őket, ha most vasárnap lennének a választások.

Ellentmondás

A helyzetet tovább rontotta, hogy bár valójában az elmúlt fél évben az SPD programja határozta meg a kormány tevékenységét, ennek ellenére nem javult a párt megítélése. Jegyezzük meg: könnyen lehet, hogy emögött Merkel számítása áll, így próbálhatott meg támogatást adni annak a vezetőpárosnak, amely kitartana a nagykoalíciós kormányzás, s ezzel a kancellár személye mellett.

Az ősz azzal indult, hogy a kormány elfogadott egy ambiciózus környezetvédelmi tervet, amelynek alapján Németországban 2030-ig 55 százalékkal akarják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez képest. Nemrégen elfogadták az SPD alapnyugdíj-javaslatát, amely a 35 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasoknak tíz százalékkal magasabb járandóságot biztosít a minimális nyugdíjnál. A szociáldemokraták népszerűsége azonban ennek ellenére fikarcnyit sem javult. Ugyanakkor ha ezek után feladják a kormányzati részvétel lehetőségét, még tovább csökkenhet hitelességük.

Benyújtják a számlát

A december 6. és 8. között tartandó konvención a résztvevőknek lehetőségük lesz szavazni közvetlenül arról, hogy kilépjen-e az SPD a kormánykoalícióból vagy sem, továbbá arról is, hogy új feltételeket szabjanak-e a kormányzás folytatásához. Esken és Walter-Borjans elnökválasztási kampányukban azt mondták, ez utóbbi része lenne, hogy több milliárd eurót követelnének a klímaváltozás elleni harcra és az oktatásra, továbbá 12 eurós minimális órabért akarnak, illetve köteleznék a munkáltatókat , hogy béralkut folytassanak alkalmazottaikkal.

Ezek az elvárások elfogadhatatlanok a CDU-nak. Annegret Kramp-Karrenbauer a konzervatívok elnöke a párt november második felében tartott konvencióján kijelentette, hogy ha az SPD a 2018 márciusában megkötött koalíciós szerződés újratárgyalását fogja követelni, vissza fogja azt utasítani. A Bloomberg értékelése szerint a várható belpolitikai válság megnehezíti Németországnak, hogy reagáljon gazdasági gondjaira és árnyékot vet az ország európai uniós elnökségére. Ezt a tisztséget 2020 második felében tölti be az ország.