Philip Stephens, a Financial Times (FT) vezető belpolitikai újságírója azt jósolta 2019 elején, hogy a brexitet megállítják. Ez nem jött be. Később azzal mentegetőzött, hogy előrejelzése inkább a vágyait, mint a várakozásait tükrözték. A 2019. májusi európai parlamenti választásokon a populista pártok előretörését várták a szakértők és szinte mindenki azt jósolta, hogy az amerikai S&P-500 tőzsdeindex esni fog. A populisták nem arattak, a mutató nem csökkent, így ezek a várakozások sem teljesültek, de ezen a néhány jóslaton túl nőtt az FT találatainak száma.

Az idei jóslatok a brexit várható fejleményeitől Donald Trump újraválasztási esélyein és az Irán ellen indítandó háború lehetőségén át a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos előrejelzésig terjednek.

Kapcsolódó

Brexit és Munkáspárt

A brit üzleti lap szerkesztői szerint Boris Johnson miniszterelnök kormánya 2020-ban meg fog állapodni az EU-val az Egyesült Királyság és az unió közti kereskedelem új rendszeréről. Johnson hangsúlyozza, hogy nem akar vámtarifákat és kvótákat az EU 27 tagállamával folytatott áruforgalomban, és erről meg is egyezhetnek a felek. Gondot okozhat, hogy Párizs ragaszkodik ahhoz, hogy a halászatról is megállapodjanak és az EU nem akarja, hogy a szigetország felvizezze az uniós munkavállalási és környezetvédelmi standardokat.

A brit Munkáspárt nem jut túl válságán, amibe azt követően került, hogy a 2019. december 12-ei parlamenti választáson 1935 óta a legnagyobb vereségét szenvedte el. A párt mérsékelt szárnya gyors vezetőváltást akar, miután Jeremy Corbyn radikális baloldali irányvonalát okolja a kudarcért, ám ez nem lesz ilyen egyszerű, mert a tagság és a szimpatizánsok balra húznak. Nem véletlen, hogy az utódlásra pályázó elnökjelölt-aspiránsok óvakodnak visszavonni Corbyn ígéreteit.

Merkel és Salvini

Az FT szerint az Angela Merkelt támogató nagykoalíció szét fog szakadni 2020-ban, mert a szociáldemokraták (SPD) új vezetői, Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans erre kaptak felhatalmazást a 2019. végi pártelnökválasztáson. Az SPD miniszterei egyelőre rábírták az új vezetést, hogy alkudozzon a konzervatív CDU-val, de az utóbbi fiskális héjái nem fognak belemenni a költségvetési kiadások növelésébe. Ezért az SPD végül kiléphet a koalícióból, így Merkel elvileg egy kisebbségi CDU-kormány élén folytathatja kancellárságát a 2021. őszi parlamenti választásokig. Korábban azonban többször kijelentette, hogy nem akar kisebbségből kormányozni.

Az brit pénzügyi lap jóslata szerint Matteo Salvini az olasz nacionalista Liga vezetője visszatér a hatalomba 2020-ban. Augusztusban, amikor megbuktatta az előző kormányt, hogy népszerűségére támaszkodva miniszterelnökké választassa magát, elszúrta a dolgot. A Liga azonban újra vezeti a népszerűségi listákat, miközben a mérsékelt és radikális pártokból álló, négy hónapja kormányzó koalíció csak nyafog és rosszul működik. Így ha januárban vereséget szenved az esedékes tartományi választáson, akkor megbukhat a kormány. Még az új Salvini-ellenes civil kezdeményezés, a "szardínák" mozgalma is neki csinálja a politikai felhajtást.

Trump és a recesszió

Donald Trumppal kapcsolatban óvatosan jósol az FT. Nem vállalkozik a 2020-as elnökválasztás eredményének megtippelésére, csak az arányos szavazás végeredményét jelzi előre. E szerint ezt el fogja veszíteni Trump, ahogy már 2016-banis elveszítette Hillary Clintonnal szemben, aki közel hárommillió szavazattal kapott többet, mint a volt ingatlanmágnás. Ennél jóval nagyobb is lehet a különbség, ami azért nem döntő, mert a győztes mindent visz elvén működő választási rendszerben hiába páholják el nagy arányban mondjuk Kaliforniában a regnáló elnököt, ha nyer a kisebb középnyugati államokban, akár kicsi többséggel, ő lesz a befutó.

Az elnökválasztás kimenetele szempontjából döntő fontosságú, hogy az USA gazdasága recesszióba süllyed-e 2020-ban vagy sem. Az amerikai pénzügyi vezetők fele-fele arányban megosztottak ebben a kérdésben pusztán azért, mert olyan hosszú ideje tart a konjunktúra, hogy éppen itt lenne az ideje, hogy vége szakadjon. Az amerikai vállalatok visszafogták tőkebefektetéseiket, ám a fogyasztás erős és a munkanélküliség alacsony, ráadásul az új állások a gazdaság legszegényebb részén jönnek létre. Ezek eredőjeként az FT szerint nem lesz recesszió.

Irán és Latin-Amerika

Irán és az USA, illetve arab szövetségesei között 2019-ben erős feszültség alakult ki. A Trump-adminisztráció újabb gazdasági blokádjára Teherán kisebb incidensek kiprovokálásával, például egy brit tankhajó átmeneti lefoglalásával reagált. Az USA keménykedő retorikája ellenére nem válaszolt keményen ezekre a lépésekre, és az elnökválasztás előtt Trump vélhetően nem kockáztat meg egy bizonytalan áldozatokkal járó konfliktust a perzsa állammal.

Latin-Amerikában 2020-ban tovább folytatódnak a 2019-ben kezdődött dühödt demonstrációk, mivel okaik, a gyenge gazdasági növekedés, az óriási szociális egyenlőtlenségek és az a hangulat, amely szerint a kormányok fittyet hánynak a kisemberek gondjaira, nem változnak. A tiltakozások Chilében, Kolumbiában és Ecuadorban piacbarát, Bolíviában baloldali kormány ellen indultak. Argentínában az új peronista elnök súlyos gazdasági gondokkal néz szembe, akárcsak Mexikóban, ahol a populista Obrador elnöknek eredményeket kellene felmutatnia az erőszak visszaszorításában és a gazdaság élénkítésében.

Macron, Putyin és a kínai 5G

Emmanuel Macron francia államfő ambiciózus lépéseket tett annak érdekében, hogy kibékítse a Vlagyimir Putyin irányítása alatt álló Oroszországot és az EU-t. Ehhez azonban mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy megoldják a befagyott ukrán konfliktust, ami nem valószínű. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal az ígérettel választották meg 2019 májusában, hogy békét teremt az ország délkelet-ukrajnai, dombaszi térségében. Ehhez azonban meg kellene ígérnie Moszkvának, hogy különleges státuszt ad a régiónak. Ezt azért nem teheti meg, mert a kijevi elit attól tart, hogy ezzel egyfajta orosz befolyás alatt álló rákos daganatot hoznának létre Ukrajnán belül. A jó hír az, hogy folytatódhat a párbeszéd a felek között, ami enyhíti az amúgy véres dombaszi polgárháborút.

Kína az új szupergyors mobiltávközlési technológiában, az 5G-ben világelső lehet 2020 végére. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai országban lesz a legtöbb az 5G-s bázisállomás, illetve a technológia mágusa, a Huawei több megrendelést fog szerezni ilyen rendszerek telepítésére a világpiacon, mint európai versenytársa, az Ericsson. Ebben még az USA kormánya sem tudja megállítani, amely nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korlátozta a cég tevékenységét és erre akar rávenni más országokat is. Az 5G-s okos telefonok eladásában a Huawei, az Oppo, a Xiaomi, a Vivo, azaz a kínai gyártók meg fogják előzni az Apple-t, a Samsungot és másokat.

Olajár és szén-dioxid-kibocsátás

Az FT szakírói úgy vélik, hogy a Brent kőolaj ára nem fogja átlépni az év végére a 65 dollár/hordós szintet. Az OPEC, Oroszország és más olajországok termelésük visszafogásával 2019 végén feltornászták a fekete arany árát hordónként 65 dollár fölé, ám ahhoz, hogy ez így is maradjon, szigorúan tartaniuk kellene magukat a kitermelési korlátokhoz. A legnagyobb áldozatot ezen a téren jó ideje Szaúd-Arábia hozza, miközben Oroszország fegyelmezettsége kérdéses. Az amerikai olajpala-kitermelés bővülése ugyan 2020-ban elakadhat, ám az OPEC-en kívüli olajtermelő országok kitermelése várhatóan nőni fog. Trump bizonyára nyomást gyakorol majd az USA szaúdi barátaira, hogy tartsák féken az olajárat, ami segíti az újraválasztási esélyeit erősítő gazdasági konjunktúrát.

A legfontosabb 2020-as előrejelzés talán az, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátása, amely 2010 óta évi átlagban 0,9 százalékkal nőtt, továbbra is emelkedni fog. Ha a világgazdaság bővül, akkor az energiafelhasználás is nő, és számos gyorsan növekvő gazdaságú ország, mindenekelőtt Kína döntően még mindig a nagyon környezetterhelő szénerőművekből nyeri az elektromos energiát. Az ázsiai óriás egyedül több szén-dioxidot bocsát a levegőbe, mint az USA és az EU együttvéve, és Peking erőfeszítései az energiabiztonság javítására és a gazdaság élénkítésére, a szén felhasználásának adnak támaszt.

De szép is lenne!

A távolabbi jövő megjóslása könnyen a jelen befolyása alá kerülhet - derül ki a RAND Corporation 1964-es előrejelzéséből, amelyet 82 különböző szakmával foglalkozó szakértő megkérdezésével készítettek. Ha az űrkorszak kezdetén adott előrejelzések bejönnek, akkor mostanra az emberiség kapcsolatba lépett volna Földön kívüli idegenekkel és lehetséges lenne az időutazás. A Marsra szállás lejárt lemez lenne, miután az 1980-as években már a Vénuszra, majd a 21. század elején a Jupiter holdjaira lépett volna az ember. Ezt a 2015-ben feltalált mélyálomban történő utazás tette volna lehetővé.

A Holdon bányászkodnának és feldolgozóipari tevékenységet végeznének az emberek, akik átlagéletkora bőven 100 év felett lenne. Laboratóriumi körülmények között primitív életformákat állítottak volna elő és 1998-ban lehetővé vált volna, hogy közvetlenül információt rögzítsenek az embere elméjében. Kifejlődött volna egy univerzális emberi nyelv. Ha bejön az akkori előrejelzés, akkor a háztartásokban betanított majmokkal élnénk együtt, akik ház körüli munkákat végeznének, sőt esetleg a sofőrként vezetnék a tulajdonosok autóit, ami csökkentette volna a balesetek számát.