Merkel: az EU-nak is fájdalmas szankciókra kell készülni

Szerdán kora délután új nyilatkozatot ad ki a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul - közölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
MTI-Eco, 2014. március 12. szerda, 12:04
Fotó: Napi.hu

Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen - fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt kedd esti frakcióülésén.

A zárt ajtók mögött tartott tanácskozás részvevőinek beszámolója alapján német hírportálok szerdán azt írták, hogy Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban; nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel. Fontos, hogy az EU közössége "Rigától Lisszabonig" egységes maradjon - emelte ki a német kormányfő.

A beszámolók szerint Angela Merkel rendkívül hevesen, erős érzelmi töltettel bírálta Oroszország ukrajnai tevékenységét. Úgy vélte, hogy Moszkva megsérti a második világháború után kialakult világrend alapelveit. "A Krím félszigeten alkalmazott eljárás annexió, a terület erőszakos bekebelezése. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország ezt végrehajtsa" - idézték a kancellárt CDU-s képviselők.

A német gazdaság vezető érdekképviseletei ellenzik a gazdasági szankciókat. Azzal érvelnek, hogy a szoros német-orosz gazdasági kapcsolatok miatt Németország is megszenvedné a büntetőintézkedéseket. Akár munkahelyek is megszűnhetnek, és a legrosszabb esetben előfordulhat, hogy Oroszországban az állam kisajátítja német cégek helyi leányvállalatait - vélik a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK), illetve a német vállalatok kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetői.

Barroso: fel fogjuk szólítani Oroszországot, hogy hagyjon fel a Krím annexiójával

Szerdán kora délután új nyilatkozatot ad majd ki a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7, amelyben felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel minden olyan erőfeszítéssel, amely az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság annexiójára irányul - közölte az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Krímben zajló eseményeket a portugál politikus ismételten Ukrajna szuverenitása és területi egysége megsértésének nevezte, a terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvénytelen.

Az ukrajnai konfliktus Barroso szerint próbatétel az Európai Unió számára, a válság kimenetele pedig hatással lesz az elkövetkező évek geopolitikai helyzetére. Barroso felidézte, hogy az EU kontaktcsoport létrehozását javasolta az ukrán-orosz konfliktus rendezésére, ám ennek egyelőre nem lett semmi foganatja.

"A múlt század történelmét lezárni kellene, és nem megismételni. Egy olyan európai kontinensben hiszek, ahol a jogállamiság győzedelmeskedik az erő felett, ahol a szuverenitást nem korlátozzák, hanem megosztják, ahol az együttműködés logikája felváltja a konfrontáció logikáját. Nincs szükség újabb hidegháborúra" - szögezte le Barroso.

Az Európai Unió Tanácsának részéről az annak soros elnökségét betöltő Görögország külügyminiszter-helyettese, Dimitrisz Kurkulasz az elmúlt évek legsúlyosabb válságának nevezte az Ukrajnában kialakult helyzetet. Mint mondta, meg kell őrizni Ukrajna szuverenitását, az elsődleges feladata pedig a konfliktus békés rendezése a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett. Kurkulasz is megismételte, hogy az EU törvénytelennek tartja a vasárnapra tervezett krími népszavazást.

Az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön szavaz majd az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló határozatról.

Az Európai Néppárt vezérszónoka, a spanyol José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra hatékony cselekvést sürgetett. Mint mondta: világosan el kell utasítani a referendumot, amely szerinte illegitim és illegális. A konzervatív politikus emellett az ukrán kormány támogatását sürgette, és annak a véleményének is hangot adott, hogy Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzéséhez nemzetközi közvetítés szükséges.

Az európai szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda rámutatott, hogy a dél-szudáni és kelet-timori, valamint az idén szeptemberben tervezett skót népszavazástól eltérően a krími azért elfogadhatatlan, mert nincs jogalapja, és orosz fegyverek árnyékában, katonai nyomásgyakorlás mellett fogják megtartani. Swoboda szerint Oroszország lépései elfogadhatatlanok, ugyanakkor Európának is magába kell néznie, hogy mennyire erős Oroszországgal szemben.

"Miért tárgyalunk egyáltalán a Déli Áramlatról? Miért hagytuk, hogy a Nabucco terve füstbe menjen? Miért hagytuk, miért hagyták egyes tagállamok, hogy ismét Oroszországból és ne máshonnan érkezzen a gáz? Miért írt alá Orbán úr két-három hete nukleáris megállapodást Oroszországgal?" - hangoztatta az ülésteremben az osztrák politikus.

A liberális frakció részéről Johannes Cornelis van Baalen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Moszkva a következő hetekben minden valószínűség szerint megteszi, amire eredetileg készült, annektálja a Krímet, ezért Európának fel kell készülnie, hogy súlyos szankciókat léptessen életbe, amelyek kétség kívül nem csak Oroszországnak, hanem az EU tagállamainak is fájdalmasak lesznek. A holland politikus szerint Oroszország a helsinki folyamatot rombolja most le, amely azt mondta ki, hogy a határokat el kell fogadni és csak a nemzetközi jog alapján lehet őket megváltoztatni.

A zöld frakció társelnöke, a német Rebecca Harms arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európa nem eszköztelen Moszkvával szemben, mert az orosz kereskedelem 45 százaléka az EU-hoz kötődik. Nem kell katonai konfliktusba bonyolódnunk, hogy világossá tegyük Moszkva számára, hogy ha el akar szigetelődni, akkor megkaphatja, amit akar - fogalmazott Harms. A német zöldpárti politikus azt is megjegyezte, hogy Oroszország soha korábban még nem utasította el olyan mértékben a diplomáciai erőfeszítéseket, mint most.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről a lengyel Ryszard Antoni Legutko az uniós erőfeszítéseket bírálta, mondván: Catherine Ashton sokat utazgatott, de akár otthon is maradhatott volna tévézni, mert az eredményeket szerinte a tagállamok kormányai érték el. Legutko szerint Európa évszázadok óta mindig az erősek és nem a gyengék mellett áll ki, és nem lesz ez másként most sem. Nincs új a nap alatt - vélekedett a lengyel politikus.
A radikális baloldal képviselői közül Nikola Vuljanic arra az álláspontra helyezkedett, hogy miközben az EU súlyos szankciókról beszél, gyenge intézkedéseket hoz. Van-e erős akarat a büntetőintézkedések megvalósítására, kerül, amibe kerül? - tette fel a kérdést a horvát EP-képviselő.

A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoportjához tartozó lengyel Jacek Olgierd Kurski abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Vlagyimir Putyin a Szovjetunió feltámasztásán dolgozik, az Északi és a Déli Áramlatba fektetett milliárdok pedig Európa függőségének növelését szolgálják. Felháborító, hogy az Európai Unió ehhez asszisztál, Nyugatról kell energiához jutnunk, nem Keletről, saját szénkészleteinket is fel kell használnunk - szögezte le Kurski.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Segesvar, 2014.03.12 15:59

Kivancsi vagyok hogy az idaig gyenge szavakat fogjak e tettek kovetni...eloszor csak verszegeny tettek. Kulonosen a nemeteknel, ahol "Geschaft" (uzletert) kepesek mindent felaldozni nehez lesz fajdalmas szankciokat hozni. Egy dolog mar biztos: vege a hosszu illuzionak, amit a ruszkik iranyaban tartottak. Kezdodik egy tobbeves hideghaborus gazdasagi nyomas a ruszkikra. Az fog nekik betenni. A sokkal erosebb Szovjetunionak is az tett be 25 eve mikor Reagan megbuktatta oket. Most egyedul a kis szektas magyarok nyaliznak a ruszkiknak (mindig a rosz oldalon) de ujra ra fognak ba@szni. Mar is beszelnek a keszseges es hatekony NATO partner Romania megjutalmazasarol hatarkiigazitassal. A Tisza lenne Romania nyugati hatara (mindig is arra vagytak). Ukrajna legalabb Vasarosnamenyig terjedne szinten a Tiszaig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.03.12 15:53

@katter: Már tavaj jelezte KINA hogy szívesen venne ,lehet hogy sokat fog venni ,de csak 200 $ körül !!!A bevétel maradhat ugyanakkora !!!
Haza fogják vágni a német gazdaságot kettö év alatt , KINA jól fog járni !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

katter, 2014.03.12 15:06

Oroszok már jelezték h. a szénhidrogén -főleg gáz- készleteket Kínának adhatják el (EU helyett) és nem szállítanak fűtőrudakat az atomerőművekbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.12 12:28

..a lakosság döntsön ,ne úgy ,mint 1920-ban...!!!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html