A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke Az Európai Bizottságnak az eurózóna 14 tagországáról tegnap kiadott jelentése figyelmeztette Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot, Hollandiát, Belgiumot, Finnországot, Írországot és Szlovákiát: túlságosan bíznak abban, hogy a gazdasági talpra állás, GDP-jük növekedése segítségével elérhetik deficitcsökkentési céljaikat, és bírálta Nagy-Britanniát, amelynek költségvetése nem felel meg ambiciózus céljainak. Így a vizsgált 14 országból 10 terveinek realitását vonta kétségbe a bizottság, a többieket pedig felkérte programjaik pontosítására. Eközben tovább folyik a vita az unió pénzügyi rendszeréről. Yves Leterme belga miniszterelnök úgy látja, hogy az euró létrehozásának törvényszerű következménye valamennyi vagy legalább néhány uniós ország közös gazdasági irányítása. Az IMF mintájára elképzelt Európai Valutaalap (EMF) és az Európai Adósságkezelő Hivatal (EDA) tervezett létrehozásával szembeni jelenlegi ellenállás - a kormányfő EUobservernek adott interjúja szerint - a következő években oldódni fog, mivel a tét Európa pénzügyi stabilitása. Az EDA létrehozását március elején javasolta Leterme, ennek az lenne a feladata, hogy olcsóbb hitelekhez juttassa az uniós kormányokat. Ennek érdekében az EDA az összes tagállam által garantált kötvényeket bocsátana ki, amelyek bevételét meghatározott összegig a tagországok kincstárainak utalná át. Előzetes számítások szerint ha a befektetők a mainál csak 0,1 százalékkal alacsonyabb kamattal vásárolnák meg a kötvényeket a piacon, azzal az unió 6,6 milliárd eurót takaríthatna meg. Mind ehhez, mind az EMF létrehozásához a tagországoknak le kellene mondaniuk költségvetési döntéshozói önállóságukról, ráadásul alapvetően módosítani kellene a nagy nehézségek és sokéves harc után csak nemrégiben létrehozott EU-alapszerződést. Martin Feldstein, a Harvard Egyetem professzora, több amerikai elnök tanácsadója, aki közel húsz évvel ezelőtt figyelmeztetett az euró megteremtésének gazdasági kockázataira, most beigazolódni látja aggályait, és úgy nyilatkozott, hogy Görögország képtelen lesz két év alatt a jelenlegi 12,7 százalékról 3 százalékra lenyomni költségvetési hiányát. Így szerinte az az egyetlen kiút Athén számára, ha kilép az eurózónából. A szakértői véleménnyel összecseng Angela Merkel német kancellár tegnapi nyilatkozata, amely szerint az EU alapszerződésének módosításával lehetővé kellene tenni, hogy ha egy ország ismétlődően megszegi a maastrichti követelményeket, akkor kizárhassák az eurózónából. Tegnap a görög kormányszóvivő azt mondta, hogy Athén az IMF-hez fordulhat, ha a jövő heti uniós csúcson nem kap megfelelő támogatást. Ez az eurózóna gyengeségét bizonyítaná.