Mi motiválja az ECB kamatdöntését?

Régen nehezedett akkora nyomás központi bankra, mint amekkorát az Európai Központi Banknak (ECB) kellett elviselnie mostanában, mindazonáltal kevesen számítanak arra, hogy az eurózóna bankjának kormányzótanácsa kamatot csökkent mai ülésén. A döntést háromnegyed kettőkor ismertetik.
Szabó Márta, 2001. április 26. csütörtök, 09:12
Fotó:

Az üzleti köröktől az IMF-ig mindenfelől érkező sürgetést tegnap váratlanul ellenpontozta José Maria Aznar spanyol kormányfő, aki a Financial Timesban azt írta, hogy az ECB-nek igenis az alacsony inflációt kell szem előtt tartania, a gazdaság élénkítése a kormányok dolga. Ezt Wim Duisenberg is szívesen olvashatta: az ECB elnöke ugyanis kitartóan ismételgeti, hogy az eurózóna növekedése töretlen, a veszély az infláció felől leselkedik, a központi banknak pedig csak az árstabilitással kell törődnie. Egyesek szerint az ECB presztízse még meg is erősödhet, ha kitart véleménye mellett, hiszen az árak tényleg emelkednek az eurózónában. A legnagyobb gazdaságban, Németországban az előzetes adatok csaknem 3 százalékos áprilisi inflációt ígérnek - a harmadik legnagyobbnak számító Olaszországban már 3,1 százalékot - és a járványok miatt továbbra is az élelmiszerek drágulásával kell számolni. A Bundesbank elnöke, Ernst Welteke arra is figyelmeztetett, hogy Hollandiában, Franciaorsazágban és Olaszországban a béroldali nyomás is növelheti az árakat.
Megingathatja ugyanakkor az ECB döntéshozóit az a tény, hogy mind az EU, mind az IMF lefelé módosította az eurózónára, illetve a világgazdaságra adott idei növekedési prognózisát. Az IMF a félévvel korábbi 3,4 százalékos előrejelzés után most 2,4 százalékos GDP-növekedést vár, a brüsszeli bizottság pedig 3,2 százalékos helyett 2,8 százalékosat (jövőre mindketten gyorsulást helyeznek kilátásba). A növekedési esélyeket alaposan lerontja Németország, ahol az IMF idén 1,9 százalékos, a brüsszeli bizottság 2,25 százalékos növekedést vár. A márciusi Ifo-index azt mutatta, hogy a német üzleti körökben még nem keltett túl nagy bizalmat az adócsökkentés: februárhoz képest 1 93,9 pontar esett vissza
Az IMF kifejezetten elvár legalább egy mérsékelt eurózónabeli kamatcsökkentést, de erősebb lassulás esetére nagyobbat is kívánatosnak tart. Az ECB az egyedüli nagy jegybank, amelyik még nem csökkentett az idén, a 4,75 százalékos alapkamat most már alacsonyabb az USA-belinél.

HOZZÁSZÓLÁSOK