Mi vár a görögökre?

Részletekbe menő kötelezettségvállalást várna az euróövezeti hitelezőktől a görög adósságtörlesztési terhek enyhítésére Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója.
Domokos László, 2017. május 12. péntek, 18:18

Nem lesz máról holnapra megállapodás a görög adósságtörlesztési terhek enyhítéséről, mivel még nem körvonalazódtak kellőképpen az euróövezeti hitelezők szándékai - jelentette ki Christine Lagarde pénteken az olaszországi Bariban, a G7 hét végi találkozóját megelőzően.

A G7 pénzügyminiszterei az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup 2016 májusában kidolgozott görög adósságenyhítési tervének a megvitatására jöttek össze az olaszországi kikötővárosban.

A G7, a Hetek csoportjának tagjai, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a Föld lakosságának 10,5 százalékát képviselik, a világgazdasági GDP 44 százalékát adják és 25 százalékban felelősek az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásáért. A G7 csúcstalálkozóin az Európai Bizottság megfigyelőként vesz részt.

Van még bőven tennivalónk, van még mit tisztáznunk az adósságenyhítő csomag ügyében - jelentette ki az IMF főigazgatója a Hetek tanácskozása előtt újságíróknak adott nyilatkozatában. Az európai hitelezőknek pontosan, részletekbe menő módon le kellene fektetniük az egyébként elkerülhetetlen adósságenyhítés feltételeit - szögezte le.

Az IMF a törlesztési terhek enyhítését szabta meg részvétele feltételeként a harmadik görög segélycsomag finanszírozásában. A segélycsomag finanszírozói, közülük is elsősorban Németország hitelességi megfontolásból tartanák feltétlenül szükségesnek az IMF részvételét a folyósítási paraméterek teljesítésének az ellenőrzésében - írta az IMF.

A törlesztési terhek enyhítésének a kérdésében azonban a hitelezők nem képviselnek egységes álláspontot. Németország például a terhek enyhítését határozottan ellenzi. Az IMF viszont azon a véleményen van, hogy a befektetői bizalom helyreállításához mindenképpen szükség lenne a görög törlesztési terhek csökkentésére, vagy legalább egy, a terhek későbbi csökkentésére tett határozott ígéretre. Különösen akkor, ha a GDP 180 százalékáig eladósodott ország szuverén kötvényeit jövőre valóban vissza akarják vinni a nemzetközi tőkepiacra.

Németország és még néhány másik euróövezeti hitelező ország szerint azonban Görögországnak egyáltalán nem lesz szüksége az adósság enyhítésére, ha elegendően hosszú ideig elsődleges költségvetési többletet tud felmutatni. Érvelésük szerint az "olcsó" euróövezeti hitel már eleve évi nyolc milliárd eurós törlesztési könnyítést jelent az országnak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg.

Az IMF és az euróövezeti hitelezők között most egyebek között arról is folyik a vita, hogy hány évig kellene Görögországnak 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet produkálnia ahhoz, hogy kiérdemelje az adósság enyhítését. Az értesülések szerint Berlin egyáltalán nem hajlandó előre elkötelezni magát az adósság enyhítését maga után vonó paraméterek lefektetése mellett. A német álláspont szerint az adósság további sorsáról a jelenlegi segélycsomag 2018-as kifutása után az aktuális makrogazdasági mutatók ismeretében kellene dönteni.

Az IMF viszont pontos paramétereket és elkötelezettséget akar, lehetőleg már most. "Semennyire sem változtat az adósság enyhítésének a szükségességén az, ha megvárjuk a 2018-as adatokat" - mutatott rá az IMF egyik illetékese. "Mindenkit biztosíthatok afelől, hogy bármekkorát változzon is közben a világ, az IMF törlesztés-fenntarthatósági elemzése 12 hónap múlva sem fog más eredményre jutni, mint az adósság csökkentésének szükségességére" - szögezte le.  Az IMF és az euróövezeti hitelezők egyaránt elkötelezettek amellett, hogy május 22-ig megállapodásra jussanak a kérdésben.

HOZZÁSZÓLÁSOK