Mikor jön az igazi pánik a görögök miatt?

Itt újra elolvashat egyben mindent, amit jelenleg tudni érdemes a görög válságról, kérdezz-felelek formájában - Trippon Mariann és Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőinek köszönhetően.
Napi.hu, 2015. július 3. péntek, 14:24
Fotó: Reuters

- Mi történt az utóbbi napokban?

- Több napos tárgyalássorozatot követően péntek éjjel a görög fél váratlanul felállt a tárgyalóasztaltól. A kormány népszavazást írt ki az EU javaslatairól, amit elméletileg vasárnap tartanak meg. A kormány az elutasítás mellett kampányol. A hitelezők elutasították a görög kormány kérését a mentőcsomag néhány napos meghosszabbításáról, és nyilvánvalóvá tették, hogy a népszavazás előtt nem hajlandóak újabb javaslatokról tárgyalni, azt követően azonban továbbra is nyitottak a megegyezésre.

A második mentőcsomag június 30-án lejárt, és miután Görögország az IMF felé sem teljesítette esedékessé vált 1,6 milliárd eurós kötelezettségét, az IMF programból sem tud lehívni újabb összegeket. (A Valutaalap programja ennek ellenére 2016 tavaszáig él.) Az elmúlt héten egyre intenzívebbé vált a betétkivonás a görög bankrendszerből, az ECB a pénteki események után nem emelte meg az ELA-t, így a görög kormány kénytelen volt egy hétre bankszünnapot elrendelni és tőkekorlátozásokat bevezetni.

- Mit jelent a bankszünnap és a tőkekorlátozás?

- A bankok (elvileg) egy héten át zárva tartanak, korlátozták a felvehető készpénzmennyiséget és megtiltották a külföldi utalásokat. Az intézkedések célja a bankrendszer stabilizálása, a tőkemenekítés lelassítása, illetve felkészülési idő biztosítása arra, hogy egy új megállapodást tető alá hozzanak a hitelezőkkel, rosszabb esetben az euró helyett vagy mellett bevezessenek egy új fizetőeszközt.

A nemzetközi példák és Görögország helyzete alapján a tőkekorlátozások teljes megszüntetésére rövid időn belül kicsi az esély, egy megállapodás esetén azonban enyhítésekre sor kerülhet (magasabb készpénz-felvételi limit, engedéllyel külföldi utalás).

- Mit tett az ECB?

- Az elmúlt hetekben az intenzív betétkiáramlással párhuzamosan az EKB fokozatosan növelte az ELA mennyiségét, legutóbb pénteken, valamivel 89 milliárd euró fölé. A hétvégi eseményeket követően azonban befagyasztotta a keretet. Szakértők szerint ez az összeg nagyjából elegendő ahhoz, hogy a bankrendszer likviditás igényét biztosítsa, vagyis ezáltal "túlélhetik" a görög bankok ezt a kritikus hetet. Az ECB kormányzótanácsa szerdán nem döntött újabb intézkedésekről.

Az IMF törlesztés elmaradása, illetve az EU program kifutása pikáns helyzetet eredményezett, hiszen ez egyrészt részleges csőd esemény, másrészt pedig július 1-től Görögország már nem "program" ország. Az ECB számára ilyen helyzetben nehezen igazolható a likviditás fenntartása. Ugyanakkor az európai jegybanknak van mérlegelési lehetősége, és Mario Draghi elnök is többször jelezte: Görögország esetleges "kikényszerítése" az euró övezetből politikai döntés kell, hogy legyen - magyarul: nem az ECB szeretne az a szereplő lenni, aki "bedönti" Görögországot.

- MI a következménye annak, hogy Athén nem fizette az IMF-nek?

- Az IMF-nek bonyolultak a szabályai, valamint ritkán fordul elő, hogy egy ország nem fizet, uniós tagállammal még soha nem fordult elő. A program továbbra is fut, viszont, ameddig Görögország nem rendezi tartozását, nem kaphat új forrásokat a Valutaalaptól.

Gyakorlatilag a nemfizetéssel megvalósult a részleges csődeseményt. Ilyenkor a többi hitelező alkalmazhatja az úgynevezett cross default klauzulát, vagyis kérheti, hogy fennálló tartozásait Görögország azonnal és egy összegben rendezze. A magánhitelezők (akik az államadósság elenyésző részét birtokolják) ilyen lépést szinte biztosan nem fontolgatnak, az európai hitelezők részéről pedig az EFSF nyilvánvalóvá tette, hogy egyelőre nem lép.

- Meddig lehet kihúzni megállapodás nélkül?

- A következő kritikus dátum július 20., ekkor jár le 3,5 milliárd eurónyi állampapír, amit az ECB az SMP program keretében vásárolt meg. Amennyiben ezt nem fizetik vissza, nehezen elképzelhető, hogy Frankfurt fenntartja a likviditáspumpát. Ez már "igazi" csődeseménynek számítana, hiszen lejáró államadósságot nem fizetett vissza az ország. Az ECB így görög állampapírokat vagy görög állam által garantált értékpapírokat már nem fogadhat be fedezetként, így nincs mód arra, hogy fedezet ellenében likviditást biztosítson.

A görög bankrendszer elveszítené a tőkéjét, fizetésképtelenné válna, akut euróhiány alakulna ki a gazdaságban, parallel fizetőeszköz kibocsátása válna szükségessé, ami előbb-utóbb az euróövezetből való kilépéshez vezethet.

Augusztusban egy újabb 3,2 milliárd eurós ECB lejárat következik, szeptember végéig pedig összesen több mint 10 milliárd eurós fizetési kötelezettsége van Görögországnak. Hosszabb távon Görögország újabb mentőcsomag és/vagy adósságelengedés és/vagy adósság-átstrukturálás nélkül életképtelen.

- Miért nem volt pánik a piacokon?

- A hétvégi fejlemények az előző napok pozitív hírei után váratlanul érték a piacokat, így hétfőn igen heves reakciókat láthattunk, igazi pánik azonban nem bontakozott ki, szerdán pedig már felcsillant a remény a megállapodásra. A mérsékelt piaci reakciók mögött két ok állhat: egyrészt a befektetők még mindig bíznak egy utolsó utáni pillanatban megszülető megállapodásban, másrészt azt gondolják, hogy az euróövezet és a pénzügyi rendszer ellenálló a sokk elviseléséhez.

- Hogyan lehet az eurót feladni?

A közös pénz feladása és az euróövezetből való kilépés egy hosszabb folyamat, ezt nem lehet néhány héten belül véghezvinni. Új monetáris törvény kell, az új fizetőeszközt törvényes fizetőeszközként kell elismerni, denominálni kell az euróban fennálló szerződéseket, pénzügyi eszközöket (ez rengeteg nemzetközi jogi kérdést is felvet), a technikai teendők (pénznyomtatás, atm-ek átprogramozása) mellett.

- Hogyan reagáltak a magyar piacok?

- A kockázatkerülés hét eleji erősödése a forinteszközök megítélését is rontotta, az euró/forint keresztárfolyam 315 fölé emelkedett, az állampapír piacon a hozamgörbe hosszú vége felfele mozdult. A reakciók azonban nem voltak kirívóak.

Amennyiben a görög válság tovább mélyül, a kockázatosabb régiókból, eszközökből való tőkekivonás a forint gyengülését és az állampapír-piaci hozamok további emelkedését eredményezné, ennek mértékét nem lehet pontosan becsülni, de ameddig nem alakul ki teljes pánik, a hatások viszonylag mérsékeltek maradhatnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hunorti, 2015.07.04 07:45

@lomb: megint más kérdés, hogy a hitelt mire fordítják. Látható, hogy a liberálbolsi helytartók a hitelt rosszul használták (ellopták, felélték), így a jelenlegi fidesz kormányra maradt a hitel visszafizetésének terhe!


..jawol ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.07.04 07:26

@lomb: Miért is kellene pánikolni? Rongyos 300 milliárd ejró miatt?






...ja,hahahahahaha....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2015.07.04 06:32

@VoIe: No ni mán! Kiszólt a gödör a libú! A liberálbolsik elleneznék - éltető elemüket - a hitelt? Hát nem maguk mondják, hogy hitel nélkül nincs fejlődés? Nem a maguk közgaszdászai mondják, hogy a bővített újratermeléshez, a GDP növeléséhez hitel kell?

Az - azonban - megint más kérdés, hogy a hitelt mire fordítják. Látható, hogy a liberálbolsi helytartók a hitelt rosszul használták (ellopták, felélték), így a jelenlegi fidesz kormányra maradt a hitel visszafizetésének terhe! A fidesz kormány ebben a kérdésben is felelősen viselkedik a demagóg, böszme vélekedések ellenére! AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKEN!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2015.07.03 22:47

@lomb: Ki kotelezte huvelykmutyit es bandajat, hogy 500 milliard HITELBOL MOL reszvenyeket vasaroljon? Vissza is kuldhettek volna azt a penzt.

Ki kotelezi ezt a tolvajbandat, hogy hitelbol szazmilliardokat koltson stadionokra?

Amikor ezeket a penzeket vissza kell fizetni, akkor mindig jottok a hatterhatalmi baromsaggal, meg adosrabszolgasaggal.
Ados csak az lehet, aki hitelt vesz fel. A hitelfelvetelre senki nem kotelez, onallo dontes. Abba kene hagyni mar a rablast es rendbetenni az orszagot... persze az nem olyan jovedelmezo a fideszes haveroknak meg a foc.ganynak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2015.07.03 22:11

"Mikor jön az igazi pánik a görögök miatt?"

Miért is kellene pánikolni? Rongyos 300 milliárd ejró miatt?

Ja, NEEEEM! A példa miatt kell pánikolni! A példa ragadós lehet, ami könnyen felboríthatja a jól felépített, briliánsan kigondolt és végrehajtott adósrabszolgaság rendszerét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html