Milliárdokat fizethet vissza a magyar állam

A magyar reklámadó kapcsán az Európai Törvényszék elnöke elutasította Budapest azon kérelmét, hogy az ítélet kihirdetéséig függesszék fel a Európai Bizottság határozatának végrehajtását - adta hírül az Európai Bíróság.
Domokos László, 2017. március 24. péntek, 17:43

Brüsszel ugyanis korábban a magyar reklámadó egyes elemeit az uniós versenyjogba ütköző állami támogatásnak minősítette, és utasította a magyar államot arra, hogy a jogellenesen igénybe vett támogatást fizettesse vissza az abban részesült cégekkel.

Most pedig a Törvényszék elnöke úgy vélte, hogy az ügy sürgőssége nem indokolja a bizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését.

Tavaly novemberben jelentette be az Európai Bizottság, hogy véleménye szerint a magyarországi reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak.

Brüsszel 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. A bizottság határozata arra kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. Emellett a magyar hatóságoknak az EB határozatában meghatározott módszertan alapján meg kellett állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek).

Indoklása szerint a brüsszeli testület azt kifogásolta, hogy azon vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot - az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -, nem kell reklámadót fizetni.

A 2014-es magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatokat reklámbevételüktől függő mértékű adó megfizetésére kötelezték. A magas reklámbevétellel rendelkező vállalatok lényegesen magasabb, 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcsok alá tartoztak. Ez Brüsszel szerint tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Magyarország nem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.

Amikor a Bizottság megindította a mélyreható vizsgálatot, arra is felkérte Budapestet, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Magyarország fel is függesztette az adó alkalmazását, azonban bevezette egy módosított változatát, anélkül hogy értesítette volna erről az EB vagy konzultált volna vele. A bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a testület aggályait.

A november döntés bejelentése után a NGM közölte:

az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje ezt az innovatív magyar kezdeményezést.

A tárca szerint Brüsszel döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. A szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.

A bizottság két hónapot adott Magyarországnak a törvény módosítására. A határidő 2017. január elején lejárt, törvénymódosítás pedig nem történt, Magyarország azonban 2017. január 16-án eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a bizottság határozatával szemben.

A reklámadóból a 2014-es bevételekkel együtt összesen mintegy 22 milliárd forint költségvetési bevétel származott írta nemrégiben a 24.hu. Ha a most futó pert Budapest elveszíti, ennyi pénz járhat vissza a befizetőknek. A bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, hogy pervesztés után kinek és mekkora összeget kell majd befizetnie vagy visszafizetnie.

Az is friss fejlemény, hogy az Európai Törvényszék végzéssel lezárt két, uniós mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos magyar ügyet, miután a magyar kormány visszavonta a keresetét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

George Lukacs, 2017.03.25 12:44

@Rodent:

Valahol láttam egy fájintos tervet arra, hogy a már most ezermilliárdokba kerülő úszó vb-re építenek egy (két?) mobil medencét.

Nem számít hol van, semmi - most az alapokat csinálhatják hozzá. Szépen kopog a betonverő....A Liget csendjét még a Pecsa szétverői is szinesítik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2017.03.25 10:50

Hozzáértők diktaturája NER , megvették orbán személyes szakértői véleménye alapján a barkácsolt metroszerelvényeket nem a megbízhatatlan korrupt alstomtól, hanem ugyanannyiért putyintól,
és minden ellenzéki csak hallgatott, se népszvazás, se semmi, és ha nincsenek a fiatalok, ezek a marhák elnézik az olimpiát, holott még orbán is örült, hogy nem kerül rá sor.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2017.03.25 10:26

@George Lukacs: A tavat es szetcseszik ezek a marhak? Azt hittem csak betontomboket epitenek a fak helyere.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2017.03.25 10:21

Nyertünk!
Visszavontunk két keresetet - tehát mink a diadal.
Elkötelezettek vagyunk magunk mellett.
(A fizetés majd később történik, addig kérjük a tisztelt nagyközönséget, inkább nézze, ahogy a Városligeti tavat szétverik...Köszönjük )
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html