Milyen lapra tesznek a magyarok az új világrendben?

A közepes hatalmak összefogását javasolja egy publicista a világ rendjének fenntartása érdekében, miután az USA, Kína és Oroszország hajlamosnak látszik erőből érvényesíteni az érdekeit, ami rosszat sejtet. Az EU egységes, erős nemzetközi fellépését azonban akadályozzák különutas politikát folytató tagországai.
Komócsin Sándor, 2018. június 3. vasárnap, 18:26
Fotó: Pixabay

A nemzetközi politika elmúlt néhány éve arról szól, hogy a legerősebb hatalmak felrúgják a szabályokat. Az USA, a világrend "legfőbb őre", kilépett olyan nemzetközi egyezményekből, mint a klímamegállapodás vagy az iráni atomalku és büntetővámokat vezet be. Kína katonai bázisokat épít a Dél-kínai-tengeren, Oroszország lenyúlta a szomszédjától a Krím félszigetet - kezdi cikkét Gideon Rachman a Financial Times (FT) publicistája.

Szabad kezet akarnak

Az USA és Kína egyaránt kísértést érez az iránt, hogy megszabaduljon a nemzetközi egyezményekből fakadó korlátozásoktól, és önhatalmúan cselekedjen. Oroszország ugyan összehasonlíthatatlanul kisebb gazdasági erővel bír, mint ez a két gazdasági szuperhatalom, de területi terjeszkedését hatalmas atomfegyver-arzenállal támaszthatja alá. Összességében mindhárman erősítik azt az érzést, hogy a nemzetközi politikában nem érvényesül a jog uralma.

Ez arra sarkallhatja a világ közepesen erős államait, hogy egyfajta laza szövetségbe tömörülve igyekezzenek fenntartani a világ rendjét - véli az FT szakírója. Németország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia nemzetközi játékosok ennek megfelelő gazdasági és biztonsági érdekekkel. Szabályozott világszintű környezetre van szükségük.

Bővülő koordináció

A közös probléma megnyit egy lehetőséget előttük. Létrehozhatják informális szövetségüket a világrend fenntartása érdekében. Egyenként nem tudják biztosítani a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak betartását, vagy az emberi jogok érvényesülését, vagy a környezetvédelmi standardok követését. Együtt azonban lehet elég erejük ehhez.

Rachman szerint kezdhetnék kicsiben, Ausztrália, Franciaország, Japán Kanada, Nagy-Britannia és Németország együttműködésével, akikhez később kapcsolódhatnának olyan nagy feltörekvő országok, mint Brazília vagy Dél-Afrika. A felsorolásból kimaradt Olaszország jelenleg éppen a Trump-féle nacionalizmussal kacérkodik, Dél-Korea kezét pedig megköti a garabonciás északi szomszéd.

Mi volt, mi lehet

Ezeket az országokat - a közös kereskedelmi és ehhez kapcsolódó biztonsági érdekeken túl - hasonlatossá teszi eddigi stratégiájuk. Eddig erős kapcsolatokat tartottak fenn az USA-val és részesei valamelyik szoros gazdasági rendszernek, az EU-nak, az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműködésnek vagy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezetnek.

Donald Trump amerikai elnök húzásai felborítják ezt a stratégiájukat. Az egyre kiszámíthatatlanabb washingtoni politikára azzal válaszolhatnak, hogy egyeztetik nemzetközi törekvéseiket a klímaváltozás, a fegyverkezés korlátozása, a közel-keleti és ázsiai béketeremtés és a nemzetközi szabadkereskedelem területén. Legalábbis addig, amíg az USA-ban nem "normalizálódik" helyzet, vagy sokkal tovább, ha megerősödnek a liberális rendszerek alternatívái.

Mi nem működik

Néhány európai és ázsiai stratéga felvetette, hogy a közepes hatalmaknak Kínára vagy Oroszországra kellene támaszkodniuk. Az utóbbi azonban Vlagyimir Putyin államfő vezetése alatt szívesen alkalmaz erőt és elnyomást érdekei érvényesítésére, amit aztán letagad.

Az előbbi Hszi Csin-ping elnöksége alatt közel áll hozzájuk a klímavédelem és a kereskedelem ügyében, de végül is egy egypártrendszerű országról van szó, amely államkapitalista működési rendszerét szívesen propagálja a világban.

Az EU nehézségei

Az EU-ra Franciaországban és Németországban sokan szeretnek úgy tekinteni, mint egy potenciális szuperhatalomra, amely Kínával és az USA-val is pariba kerülhet, ám erre árnyékot vetnek a területén belül felemelkedő puha autoritárius országok, mint Lengyelország vagy Magyarország, esetleg Olaszország. Ezek miatt egyre nehezebb a blokk hatékony közös fellépése bármilyen kérdésben.

Ugyanakkor az EU egységes a kereskedelem telén, így erőteljes ellensúlya lehet a Trump-adminisztráció protekcionizmusának. Az elmúlt években Japán és Kanada, az elmúlt hetekben Ausztrália és Új-Zéland jelezte, hogy nyitott a kereskedelem szabadabbá tételére az EU-val. Ha, illetve amikor Nagy-Britannia lezárja a brexitet, szintén szabadkereskedelmi megállapodást köthet az EU-val.

A középhatalmak világszintű együttműködésének lehetősége furcsának és nehézkesnek tűnik, ám nem ez a lényeg. A világ új időket él, ezért új gondolkodásra van szükség.

A fotó forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.06.03 19:28

Az erősebb hatalmak számára nem léteznek játékszabályok, vagy ha vannak, akkor azokat ő alakította ki erővel. Csak az idealisták gondolják hogy vannak, egészen addig míg szopóágra nem kerülnek, akkor vagy levedlik az idealizmusukat, vagy felvesznek egy számukra kényelmes és természetes pucsító pózt.
Utóbbira jó példa a balibsik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html