Minden összeállt: jöhet a következő összeomlás

Olyan kirakós darabkái kezdenek összeállni, amelynek vége egy újabb globális pénzügyi válság lehet. A bankrendszer túlságosan is eladósodottá vált, s elég egy szellő a boruláshoz. Komoly problémák halmozódnak a mélyben.
Napi.hu, 2016. július 27. szerda, 07:09
Fotó: Reuters

Új globális bankválság kezdetén járhatunk - írja Satyajit Das közgazdasági szakértő, számos sikeres könyv (Age of Stagnation, Extreme Money, Traders, Guns & Money) szerzője a Marketwatch hasábjain. A szakértő szerint a krízisnek számos jele van, s a kirakós darabjai már kezdenek összeállni ennek kialakulásához.

A bankok világszerte hatalmas mértékben vannak eladósodva. A túlságosan magas tőkeáttétel miatt így azok már egy kisebb veszteség esetén is törékennyé válnak, hiszen azzal már saját tőkéjük egy jelentős hányada válhat semmivé, ami növeli fizetésképtelenségük kockázatát.  Ezt a veszélyt szerinte csak növeli, hogy a fejlett országok többségében a bankrendszer túlságosan is nagy a reálgazdaság egészéhez mérten. Persze létfontosságú szerepet töltenek be a fizetési szolgáltatások terén, s abban, hogy hitellel lássák el a fogyasztókat, beruházókat és a kormányzatokat kiadásaik fedezésére. Így a működésükben bekövetkező bármilyen zavar hamar gazdasági lassulást eredményezhet.

Európa bajban

A bankokra nehezedő nyomás néhány területen világosan látható. Itt vannak például az európai bankok, amelyek összesen mintegy 1200 milliárd eurónyi rossz hitelen ülnek. Csak az olasz bankok könyveiben jelenleg 360 milliárd eurónyi nem teljesítő hitel szerepel, amely az olasz GDP 20 százalékának felel meg. Az olasz bankszektorban a nem teljesítő hitelek aránya eléri az összes kihelyezett hitel 15 százalékát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány alig 5 százalékos volt a 2008-2009-es válság során - írja a szerző. A problémát itt azonban nem egy ingatlanpiaci lufi jelenti, hanem a gazdaság túl lassú bővülése, a dezinfláció vagy defláció, a versenyképesség hiánya, amelynek hatásait a túlértékelt árfolyam felerősíti.

Az olasz bankok friss tőkebevonási lehetősége jelenleg korlátozottak. Az olasz kormány által felállított bankmentő alap, az Atlante a maga 4-6 milliárd eurójával nem elegendő arra, hogy az olasz bankok tőkeproblémáit megoldja. Ráadásul az egész alap létrehozása hibás koncepción alapult. Úgy gondolták ugyanis, hogy majd képes lesz tőkét bevonni az erősebb bankoktól, biztosítóktól és más intézményektől. Ez azonban így nem lenne másra jó, minthogy az egész pénzügyi rendszerben erősítse a fertőzés veszélyét.

A fizetésképtelen bankok problémájának megoldása a jelenlegi európai szabályozás szerint csak úgy lehetséges, hogy azok tőkéjét le kell írni, az alárendelt hitelek tulajdonosai is leírásokra kényszerülnek, s egyedül a betétesek által képviselt forrásokat védik. Ha azonban ezeket az előírásokat tényleg mindenki betartaná, akkor az olasz befektetőknek összesen 200 milliárd eurónyi veszteséggel kellene szembenézniük, amelyek döntő többsége lakossági befektetők kezében van. emiatt pedig nehéz lenne politikailag kivitelezni ezt a megoldást. Ugyanakkor az olasz állam nem nagyon tud közbeavatkozni az uniós költségvetésre és államadósságra vonatkozó szabályai miatt.

De más európai nemzetek sem immúnisak a problémára. A meglehetősen töredezett német bankszektor nagyon törékeny, s nem is történt meg annak szükséges megreformálása a 2008-as válságot követően. A Deutsche Bank részvényeinek árfolyama meredek esésben, a német betétgyűjtésben központi szerepet játszó Landesbankok, amelyek a német tartományok házi bankjainak szerepét is betöltik, folyamatosan a rossz hitelek arányának növekedésétől és alacsony jövedelmezőségtől szenvednek. Eközben szinte az összes európai banknak kisebb, vagy nagyobb mértékben van valamilyen kitettsége a bajban lévő olasz bankok, vagy az olasz állam felé kötvények formájában. De nem csak az olasz, más problémásabb kötvények is nagy mennyiségben ülnek a banki mérlegekben.

Kína is nyög

S ez csak Európa, de a feltörekvő országokban is komoly gondot okoznak a nem teljesítő hitelek. Ott van például Kína. Bár a hivatalos adatok szerint a nem teljesítő hitelek állománya alig 2 százalékos, a független számítások szerint ez inkább 15-16 százalék a valóságban. Az IMF becslései szerint Kína jelenleg 1300 milliárd dollárnyi kockázatos hitelen ül, s az ezen potenciálisan elszenvedhető veszteség nagysága eléri a GDP 7 százalékát is. A nem hivatalos becslések között azonban szerepel olyan is, amely bőven ennek két, háromszorosát is lehetségesnek tartja.

A helyzet kialakulásáért elsősorban a kormányzat által az állami tulajdonban lévő vállalatoknak nyújtott hitelek a felelősek. Ezekkel a kormányzat a hivatalos növekedési célok erőltetett megvalósítását próbálta elérni, azonban csak azt érték el, hogy számos szektorban hatalmas túlkapacitások épültek ki, s olyan projektet indultak, amelyek később nem voltak képesek kitermelni a megvalósításukra felvett hitelek részleteit. A veszteségek hasonlóak a korábbi adósságciklusokban tapasztaltakhoz, azonban most nem várható, hogy a liberalizáció vagy a külső kereslet erős növekedése megoldaná a kínai gazdaságban a nem teljesítő hitelek problémáját.

India is problémás

India ezalatt szintén a nem teljesítő hitelek hatalmas mennyiségével kell megbirkózzon, itt ezek értéke 150 milliárd dollárra rúg, ami a GDP 10 százalékát teszi ki. A nem teljesítő hitelek adósai főként állami cégek, családi tulajdonban lévő vállalatcsoportok és infrastruktúra fejlesztésben érdekelt cégek. Az átlátható működés és az összefonódások itt is problémát jelentenek, az állami tulajdonú bankok ugyanis hatalmas nyomás alatt álltak, hogy nem jövedelmező, de kiemelkedő fontosságúnak ítélt állami projekteket finanszírozzanak. Itt a nem túl hatékony csődtörvények is nehezítik a nem teljesítő hitelek jelentette problémák megoldását. Ez arra kényszeríti a szereplőket, hogy a rossz hiteleket újra és újra restruktúrálják, ahelyett, hogy leírnák őket.

Összeáll a kirakós

A Brazíliában a 90 napos késedelembe esett hitelek aránya ugyan csak 3,5 százalék, de a brutális gazdasági visszaesés, a magas kamatok, a csökkenő nyersanyagárak és a gyengülő árfolyam miatt ez az arány meredeken nőhet - írja Das.

Ha az összes felsorolt területet összeadjuk, akkor az a kép tárul elénk, a következő bankválság jelentős lesz. A bankok mind saját hazájukban, mind a nemzetközi pénzügyi rendszeren keresztül szoros kapcsolatban állnak egymással. Az egyiknél keletkező probléma hamar megfertőzhet másokat is, s a fertőzés gyorsan tud terjedni. Ez pedig már állami szinten is problémákat jelenthet, hiszen a kormányok és a jegybankok arra kényszerülnek, hogy folyamatosan kisegítsék a bajba került pénzintézeteket. Ebben a felállásban pedig csak egy dolog garantált, mégpedig az, hogy a bankok problémái világszerte folyamatosan aláássák a gazdaság stabilitását.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pmksz, 2016.07.27 11:02

@teuton: Ez egy borzasztó magas szintű szakmai hozzászólás volt. A cikkhez ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teuton, 2016.07.27 10:51

Ha valoban beüt egy ujabb valsag, a gazdasagi-penzügyi lavina elmossa örökre a fideszt, mert nem lesz mar mit lopni...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html