A bukaresti kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelete szerint jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba.

A rendelet értelmében a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jószándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne könyveljék el nyereségként a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget.

Kapcsolódó

Az állami szektorban azért nem csökkennek a nettó bérek, mert szintén január elsejétől lép hatályba a júniusban elfogadott új bértörvény, amely 25 százalékos bruttó béremelést irányoz elő a közalkalmazottaknak. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD), amely tavaly jelentős béremelések és adócsökkentések ígéretével nyert választásokat, így betarthatja a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekről szóló ígéretét, anélkül, hogy az néhány százaléknál nagyobb többletkiadást jelentene a költségvetésnek.

A bruttó bérek 25 százalékos emelése a tb-járulékok átcsoportosítása miatt alig néhány százalékos többletet eredményez a nettó béreknél. A nagy szakszervezeti tömörülések emiatt általános sztrájkot helyeztek kilátásba, a kormányülés idején pedig több százan tüntettek a tervezett intézkedések ellen.

Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés elején a járulék- és adóintézkedésekkel szembeni utcai tiltakozásokat a multinacionális cégek háttérmanőverének tulajdonította, lévén, hogy az adótörvény módosításával Románia megnehezíti a profitjuk külföldre menekítését is. A román kormányfő szerint országa az EU tavaly elfogadott, a belső piacokat sújtó adóelkerülési gyakorlatok elleni irányelvét ülteti át jogrendjébe. Ennek értelmében ezentúl kevesebb kamatot lehet költségként leírni (és ezáltal csökkenteni a nyereségadót) a cégcsoporton belüli kölcsönök esetében, megadóztatják a tőkekivonást, korlátozzák a bevételek adóparadicsomok felé irányítását.

"Most hallom, hogy egyes bankok szabadnapot adtak alkalmazottaiknak, hogy tüntethessenek a kormány előtt. Gratulálok, miniszter úr. Ha a bankok idegesek, azt jelenti, hogy jó úton jár" - jegyezte meg ironikusan a kormányülés első, nyilvános részén Tudose, Ionut Misa pénzügyminiszterhez intézve szavait. A miniszterelnök a legnagyobb forgalmat lebonyolító, a Renault-csoport tulajdonában lévő Dacia autógyárra is csípős megjegyzést tett, azt sugallva, hogy tüntetni küldi alkalmazottait a Pitesti-Nagyszeben autópályáért, miközben külföldre menekíti nyereségét.

Az adótörvény egy másik módosítása nyomán azoknak a Romániában bejegyzett kisvállalkozások, amelyek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, a 16 százalékos nyereségadó helyett jövő évtől a "mikrovállalatoknál" alkalmazott, a forgalom egy százalékával egyenlő adót kell fizetniük. Eddig a félmillió eurós éves forgalom alatti cégek minősültek mikrovállalatoknak Romániában. Az intézkedés csaknem félmillió vállalkozást érint.

A pénzügyminiszter azzal indokolta a járulék- és adóintézkedéseket, hogy ezáltal két százalékkal csökkennek a munkavállalók után fizetendő járulékterhek, kisebb lesz a bürokrácia, ami a feketemunka kifehérítését segítheti. A tárcavezető számításai szerint csökkennek a vállalkozások munkaerő-költségei, anélkül, hogy csökkennének a nettó bérek.

A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy választási hazugságait próbálja egy adópolitikai bűvészmutatvánnyal elkendőzni, ezért szerdán bejelentették: bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a Tudose-kormány ellen.