A Világbank lett a legutolsó azon nagy nemzetközi szervezetek sorában, amely megkongatta a vészharangot a globálisan elharapódzó eladósodottság miatt. A szervezet frissen publikált tanulmánya szerint a feltörekvő országok 55 ezer milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel tavaly év végéig, a hitelfelvétel a pénzügyi válság óta folyamatosan növekszik, s nem volt még soha ekkora az adósságállomány - idézi a jelentést a Financial Times.

A hitelfelvétel most tapasztalt ütemére még nem volt példa az újkori történelemben. Az alacsony kamatoknak köszönhetően a feltörekvő országok teljes adóssága immár eléri az azokban megtermelt egy éves GDP 170 százalékát, ez 54 százalékpontos emelkedést jelent 2010 óta. A Világbank megállapításai szerint ez könnyen felélesztheti azokat a félelmeket, miszerint ez az adósságszint fenntarthatatlanná válik, ha a kamatszintek globálisan emelkedésnek indulnak. Ezen adóssághullám, a sebessége, mértéke és lendülete mindannyiunkat aggodalommal kellene eltöltsön - mondta David Malpass, a Világbank elnöke.

A bank figyelmeztetett, hogy a feltörekvő országok gazdaságai ma sokkal sérülékenyebbek, mint a pénzügyi válságot megelőzően. Háromnegyedüknek költségvetési hiánya van, miközben a külföldi devizában jegyzett vállalati adósságok sokkal magasabbak és a folyó fizetési mérlegek összesített hiánya négyszer olyan magas, mint 2007-ben.

A szervezet elemzői szerint a feltörekvő gazdaságok hitelfelvevői az adósságukból eredő kockázatokat a transzparencia növelésével csökkenthetik. Ez segíthet azonosítani a kockázatokat és alternatívákat kínál a hitelfelvétellel szemben, például a magánszektor beruházásainak ösztönzésével, valamint az adóbázis növelésével.

Talán még kezelhető

Bár toronymagasnak látszik, azonban ez a hitelfelvételi hullám egyelőre kezelhetőnek tűnik. Világszerte alacsonyak a kamatszintek, s ez csökkenti az adósságok költségeit. Azonban a politikai vezetőknek fel kell ismerniük a helyzetben rejlő veszélyeket, s a minőségibb irányba kellene elmozdulniuk mind a hitelfelvétel, mind a beruházások területén. Mindezt inkább hamarabb, mint később - mondta Malpass.

A bank "Az adósság globális hullámai" című kiadványa szerint a mostani globális hitelfelvételi hullámot már három hasonló korszak előzte meg a feltörekvő piacok történetében. Összehasonlítva a 80-as évek latin-amerikai adósságválságát, a 90-es évek végi ázsiai és a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző időszakkal a mostani helyzet több jelentős eltérést is mutat. Egyrészt az adósság felhalmozása nem koncentrálódik egy régióra, hanem általános jelenség. Másrészt egyaránt érinti a kormányzati és a privát szektort, s harmadszor de nem utolsósorban egy új szereplő is megjelent a színen, a kínai hitelfelvevők, legyenek azok privát, vagy állami szereplők.

Kína önmagában az éves GDP-jéhez képest 72 százalékkal növelte eladósodottságát 2010 óta, s jelenleg az eléri a 255 százalékot. Ezzel a feltörekvő világban bekövetkezett adósságállomány növekedés jelentős részéért Kína felel, azonban a nominális adósságállomány ettől függetlenül is duplázódott a fejlődő országokban.

A világszerte alacsony kamatkörnyezet miatt egyelőre kisebb a valószínűsége annak, hogy bekövetkezik egy válság. Azonban a szerzők szerint intő jel lehet, hogy az államadósságok hirtelen növekedésének 521, 70-es évek óta vizsgált esetének mintegy fele végződött adósságválsággal, amely jelentősen csökkentette az adott ország jövedelmi szintjét.

Az anyag Magyarországon két válságeseményt azonosított, a bankrendszer 1991-es, és 2008-as válságát, amelyeket jelentős adósságállomány felhalmozás előzött meg. Az alacsony kamatkörnyezet természetesen nem csak a feltörekvő országokban hozta magával az adósságok elszabadulását, ahhoz a fejlett országok is jelentősen hozzájárultak.