Mire elég a magyar fizetés?

A legmagasabb átlagos vásárlóerővel idén is Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet Európában, a kontinens legkevésbé tehetős lakosai pedig Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában élnek. Magyarország egy helyet javított pozícióján, így a vizsgált 42 ország között a 30. helyezett - derül ki a Gfk friss elemzéséből.
Napi.hu, 2016. november 9. szerda, 15:14
Fotó: Napi.hu

Eszerint Európa 42 országának lakossága 9,18 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 672 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, amely csupán 0,3 százalékkal magasabb 2015-höz képest. A minimális változás hátterében részben árfolyamhatások, részben pedig a nagyobb európai országokban stagnáló gazdasági növekedés áll.

A top-10 országban az európai átlag több mint másfélszeresét költhetik el egy évben, miközben 25 ország az átlag alatti összegből él. A leggazdagabb ország Liechtenstein egy személyre jutó 63 011 eurós, azaz az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével, a sereghajtók pedig Ukrajna 803 és Moldova 1148 euróval. A tízes "klub" tagjai nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. Nagy-Britannia visszacsúszott a korábbi 6. helyről a tizedikre.

A vásárlóerő a tanulmányban az adózás után egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást, értékei nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A GfK az elemzést minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el, a települések és irányítószám-körzetek szintjéig.

Magyarország az idén a harmincadik helyen szerepel, a tavalyi 31. hely után. A magyar vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index a tavalyi 38,4 százalékról 40,6 százalékra nőtt, a magyar lakosság az európai átlag mintegy kétötödéből gazdálkodik. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.

Itthon Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlagos vásárlóerő, 6963 eurós értéke eléri az európai átlag 50 százalékát, és mintegy 26 százalékkal meghaladja a magyarországi átlagot. Az ország 19 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel, ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók. A legszegényebb régió továbbra is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol évi 4152 eurós vásárlóerő jut egy főre, ami az országos átlagtól 25 százalékkal marad el.

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közti különbség tovább mérséklődött (127,2-ről 125,5-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,1-ről 74,8-ra nőtt). Ez a tendencia általánosságban igaz a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.

Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is csökkent, az V. és a VI. kerületet kivéve. Legnagyobb mértékű csökkenés a XXIII. és a III. kerület esetében figyelhető meg.

Az ötezer főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első helyen Üröm áll.

A magyar települések élmezőnye 2016-ban
HelyezésTelepülésVásárlóerő-index (országos átlag %-ában)
1.Üröm150,5
2.Paks146,8
3.Nagykovácsi144,8
4.Budaörs139,8
5.Solymár135,3
6.Dunakeszi132,9
7.Diósd132,5
8.Szentendre131,1
9.Százhalombatta131,1
10.Budakeszi128,8
Ötezer fő felett, Budapest nélkül | Forrás: GfK

HOZZÁSZÓLÁSOK