Mire készül Magyarország? - Rengeteg pénzt kaphatnak a bankok

Egyetértenek az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei uniós források szerint abban, hogy százmilliárd euró körüli nagyságrendű újratőkésítésre van szükség az európai bankágazatban az adósságválság biztonságos kezeléséhez. Görögország magánhitelezőinek ekozben 50-60 százalékos leértékelést kellene elviselniük az EU vezetői szerint. Szombat késő délután is tanácskoznak a pénzügyminiszterek Athén megsegítéséről.
MTI-Eco, 2011. október 22. szombat, 16:09
Fotó:

A legfőbb újdonság az, hogy a péntek esti tanácskozáson az euróval fizető országok miniszterei megállapodtak abban: a magánbankok lényegesen nagyobb arányban lesznek kénytelenek leírni görög kintlévőségeiket, miként azt a júliusi rendkívüli EU-csúcson gondolták. Akkor még arra jutottak egymással, hogy a görög papírok értékének mintegy 21 százalékát kell behajthatatlan követelésként, vagyis veszteségként elkönyvelnie a privátszférának. Most - nem hivatalos közlések szerint - már ötven százalék fölött, egyesek szerint konkrétan 60 százaléknál tartanak.

Szombat délelőtt az EU 27 országának pénzügyminiszterei ültek össze Brüsszelben, s miután ők befejezik a tanácskozást, a 17 euróövezeti ország képviselője újabb megbeszélést kezd saját körben. Ezzel párhuzamosan szombat délután és kora este ülésezik az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa, amely - zömmel a külügyminiszterek részvételével - egyfelől előkészíti a vasárnapi EU-csúcsot, másfelől megvitatja azokat az elképzeléseket, amelyek értelmében az euróválság elhárítása, a pénzügyi fegyelem biztosítása végett a jelenleg hatályos uniós alapszerződésen - a Lisszaboni Szerződésen - túlmutató rendelkezéseket is kellene hozni. Az alapszerződés módosításának szükségességét már korábban felvetették, elsősorban a németek.

A magyar álláspont

Az euróövezeten kívüli uniós országokhoz tartozó Magyarország - miként azt Martonyi János külügyminiszter korábban kifejtette - elvben nem zárkózik el az alapszerződés módosításának gondolatától, ha arra feltétlen szükség mutatkozik.

Százmilliárdos bankfeltőkésítés
A 27 tagállam pénzügyminiszterének Brüsszelben folyó tárgyalásairól kiszivárgott értesülések szerint elvi egyetértés született arról a keretrendszerről, amelynek alapján feltőkésítik az unióban tevékenykedő bankokat. Helyszíni források megerősítették azt is, hogy az EU a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetének minősülő, úgynevezett tőkemegfelelési mutató 9 százalékra növelésében gondolkodik.

Azt azonban nem tartaná elfogadhatónak, ha az euróövezeti 17-ek kötnének egymás közt valamilyen új szerződést, hiszen idővel az euróövezeten kívüli országok zöme is be fogja vezetni a közös pénzt, így az eurózóna belső szabályait nem lenne helyes a ma még kívülállók véleményének mellőzésével alakítani.

Tárgyalások sorozata

Az eurómentésnek szentelt, eredetileg október 17-re tervezett EU-csúcs "körüli" tanácskozások immár valóságos láncolatot alkotnak. Magát az EU-csúcsot október 23-ra, vasárnapra tették át, de azzal, hogy még aznap este külön csúcsértekezletet tartanak az eurózónabeli 17-ek. E két csúcstalálkozó előkészítését a péntek esti, majd szombat délutáni euróövezeti pénzügyminiszteri ülés, a szombati EU-pénzügyminiszteri ülés, valamint az Általános Ügyek Tanácsaként eljáró EU-külügyminiszteri ülés jelenti.

Szerdán azonban az eurózóna csúcsvezetői még egy munkavacsorára összejönnek Brüsszelben, ahol a tervek szerint véglegesítik majd az eurómentő lépéseket. E találkozót, amelyet a maratoni eszmecsere-sorozat lezárásának szánnak, a tervek szerint kedd este még egy euróövezetbeli pénzügyminiszeri tanácskozás előzi meg.

Számos kérdésben ugyanis több tagország kormányának meg van kötve a keze, erőteljes parlamenti kontroll érvényesül fölötte, így vasárnap és szerda között belpolitikai támogatást kell kapnia a brüsszeli egyezkedések eredményeihez. Ez a körülmény elsősorban Németország esetében hangsúlyos.

Merkel is engedhet

Németország és Franciaország sajátosan aszimmetrikus helyzetben keresi az euróválság megoldását - mondták az MTI-nek uniós források. A német gazdasági és pénzügyi helyzet szilárd, a kormányzat politikai mozgástere azonban erősen korlátozott, és Angela Merkelnek nagyon meg kell gondolnia, "mire fordítja a német adófizetők pénzét".

Eközben Nicolas Sarkozy francia államfőt - legalábbis a következő elnökválasztásig - nem gyötrik belpolitikai nehézségek. A francia pénzügyek azonban jóval ingatagabbak, nem elhanyagolható a leminősítés veszélye sem, miközben a francia magánbankoknál az átlagnál nagyobb mértékben halmozódtak fel elértéktelenedő görög papírok.

Ha Sarkozy valóban beleegyezett a görög veszteségleírás 60 százalék körüli mértékébe, akkor az - mondták uniós szakértők - azt valószínűsíti, hogy Merkel is enged, és hajlandó a korábban tervezettnél nagyobb mértékben megnövelni a közpénzekből összeállított, válságkezelő uniós pénzügyi eszköz hatóerejét. Merkelnek azonban ehhez Bundestag-jóváhagyás kell.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RealMan, 2011.10.23 15:25

Az vesz fel hitelt, akinek szüksége van rá, és az aki adja megkéri a hitelének az árát. Aki pedig felveszi biztosítékot ad arra, hogy a bank visszakapja a pénzét. A baj az, hogy a bankok nem elégednek meg azzal, ha az ügyfelek a "normális időn belül" akarják visszafizetni a felvett hitelt, ők nem akarnak várni a pénzükre és ezért folyamatosan csesztetik a hitelfelvevőt és próbálnak fogást keresni rajta, hogy melyik az a pont, ahol már nem tud fizetni a hiteles és akkor ráteszik a kezüket annak a fedezetére.

A bankok patkányok, a hitelfelvevő pedig védtelen. Nincs szükség bankokra egyáltalán, az állam maga is meg tudná oldani egyedül a szükséges tőke biztosítását mindenkinek - ha az állam abszolúte független. Magyarország már nem az, de ha benyögnénk azt, hogy valamennyi külföldi bank eltűnhet a jó büdös francba Magyarországról és abszolúte mindent államosít, akkor van esély a felzárkózásra, Orbánékkal azonban csak tovább süllyedünk, mint ahogyan Gyurcsányék alatt is tettük...kőkemény ellenállás és ha kell radikális fordulat kell.

A jeleszó azonban.: bankok takarodjatok, bűnözőkkel nincs élet együtt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.10.23 12:40

A jelenlegi hitelezési rendszer mögött nincs semmilyen fedezet!!!
Az a fedezet hogy TE aláírsz egy papírt hogy ennyivel tartozol és azt kifizeted!!
1. A görögök aláírtak egy hasonló papírt de nem tudnak fizetni
2. A bank többet adott ki mint amennyi volt nála mégsem azt kéri vissza mi neki volt hanem többet!

Ezzel a kettővel van a baj. Ez a kapzsiság, minden ember kapzsi.
A kapzsiság ellen kell tenni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vakond, 2011.10.23 01:28

@Zodiakus: ott a pont

ha meg a tulajdonosok nem tudják feltőkésíteni akkor így jártak, rossz bankba fektették a pénzüket, lehet perelni a vezetést

Semmmiképp sem tudják egyébként feltőkésíteni a jelenlegi helyzetben, itt arról van szó hogy bebukják a befektetők, vagy pedig fedezetlen pénzt kell kibocsátani, ami azt jelenti hogy infláció, tehát mindenki más bukja be helyettük, a jól gazdálkodók
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2011.10.23 00:31

@sbali: És miért nem a tulajdonosok tőkésítik fel??
Tegyem be a pénzem a bankba,de ha az felelőtlenül gazdálkodik,tegyek bele még Állam bácsi által ha visszaszeretném kapni.Ez kinek jó üzlet???Mert nekem nem,az biztos!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vakond, 2011.10.22 22:42

@sbali: kizárólag a bankok a hibásak, ugyanis nem szabadott volna hogy további hiteleket folyósítsanak Görögországnak amikor a kötelezettségek mértéke meghaladta a GDP 100%-át, onnantól fogva ugyanis kaszinó az adófizetők pénzével, a bank ugyanis tudja hogy az állam, tehát mi, meg fogjuk menteni

Két lehetőség van amikor egy bank a rossz döntései következtében csődhelyzetbe kerül:
1. szocialista út, theát akik nem hoztak rossz döntéseket, azoknak elvesszük a pénzét, és odaadjuk a rossz döntést hozó szervezetnek, hogy folytassa tovább ahogyan eddig, nagyon jó
2. kapitalista út, a gazdálkodó szervezetek és az egyének is felelősek a döntéseikért, ha rossz döntést hoznak, csődbe mennek

A 2. esetben először a betéteseket kell kárpótolni, majd pedig a nagybefektetőket a maradékból, ők buknak, máskor jobban oda kell figyelni hogy mit csinál a banki vezetés

Amikor nem 2. eset történik meg, akkor az vagy szocializmus, vagy fasizmus, tehát azok fizetik ki a bulit akiknek nincs közük hozzá, mert a bankrendszer összefonódott a politikával
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html