Újra fellángolhat a nemzetközi fuvarozás körüli vita

Kavart némi felzúdulást tavaly, amikor az uniós döntéshozók zöld utat adtak a közúti szállítási ágazat reformját célzó úgynevezett mobilitási csomagnak. A több tagállam által ellenzett irányelvnek volt két olyan rendelete, amely nem volt része az Európai Bizottság javaslatának, így azokat hatástanulmányoknak sem vetették akkor alá. Ezt most az Európai Bizottság pótolta, az eredmények pedig úgy tűnik az elégedetlen tagállamok érveinek adhatnak egy löketet.
Szabó Zsuzsanna, 2021. február 22. hétfő, 19:31
Fotó: Getty Images

Az uniós közúti szállítási ágazat reformját célzó, a járművezetők munkakörülményeire, a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetésére vonatkozó új szabályok, azaz az úgynevezett mobilitási csomagot tavaly nyáron fogadták el az uniós döntéshozók, ám a kamionosok jogairól és társadalmi normáiról az elért kompromisszummal nem volt elégedett az Európai Bizottság, ezért újabb tanulmányokat rendelt a témát érintően.

A tanulmány eredményeit most tette közzé az Európai Bizottság, ám ez vélhetően nem nyugvópontot hoz, hanem inkább ismét felmelegíti az irányelvvel kapcsolatos vitákat.

Mint emlékezetes, a jogszabályt Magyarország mellett további nyolc tagállam - Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia - ellenezte. Sőt, a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös közleményben jelentette be, hogy a magyar kormány 2020. október 26-án az Európai Unió Bíróságához keresetet nyújtott be a Mobilitási Csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében, miután a kabinet érvelése szerint a rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai fuvarozó vállalkozásokra, a kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal vagy végrehajthatatlanok.

Két rendelet hatásait vizsgálták

A Bizottság két olyan feltételt vizsgált meg a most publikált tanulmányaiban, amelyek nem voltak részei a bizottsági javaslatnak, így hatástanulmány részét sem képezték - jegyzi meg a testület. Ez a két követelmény a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába, illetve a kabotázs - azaz egy adott tagállamban nem honos fuvarozók által végzett alkalmi áruszállítás - követelményeire vonatkozó szabályozások voltak.

A Bizottság új, független tanácsadók által készített tanulmánya arra mutatott rá, hogy a teherautók kötelező rendszeres hazatérése és a kabotázsra alkalmazott kvóták alkalmazása várhatóan negatív hatásokkal járnak, például növelhetik a fuvarozás emisszióját. Az elemzésekből kitűnik, hogy a fuvarozásra használt járművek kötelező visszatérése a leginkább valószínűsíthető forgatókönyv szerint 2023-ban akár 2,9 millió tonna extra szén-dioxod-kibocsátással járhat, ami a nemzetközi közúti fuvarozás kibocsátásában 4,6 százalékos emelkedést feltételez. A Bizottságnak készített tanulmányban vizsgált három forgatókönyv a szén-dioxid-kibocsátás növekedését 0,8-4,6 százalék közé teszi.

A kabotázs kvóták alkalmazása a tagállamok széles körében további 397 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetne, és hosszú távon negatív hatása lehet a vasúti és intermodális árufuvarozásra is.

A két tanulmányból így arra lehet következtetni, hogy az említett két rendelkezés akár éves 3,3 millió tonna extra szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet, ami megfelel Észtország teljes közlekedési ágazatának éves emissziójának. Emellett nitrogén-oxidokból is akár további 704 tonna, illetve légszennyező részecskékből (PM 2.5) további 251 tonna is képződhet évente.

A két tanulmány eredményei fényében most az Európai Bizottság a következő lépések tekintetében a két fent említett rendelkezést ismét vitára bocsátaná a tagállamok, az Európai Parlament és minden érintett fél között, miután a Bizottság célja továbbra is az, hogy elérje az EU zöld megállapodásának (Green Deal) célkitűzéseit, az egységes piac megfelelő működése, a magas társadalmi normák és a sofőrök jóléte biztosítása mellett.

Ez így nem lesz jó

A tanulmányok eredményeit kommentálva a Politicónak Adina Valean közlekedésért felelős biztos azt mondta, hogy a számok meglehetősen "impresszívek". A biztos emellett elismerte, hogy az intézkedések ellentétesek a Bizottság zöld prioritásaival és összeegyeztethetetlenek a 2020. december 9-én elfogadott Fenntartható és okos mobilitási stratégiával, amely kimondja, hogy jelentősen csökkenteni kell a közlekedési ágazat emisszióját és a közlekedési rendszer egészét fenntarthatóvá kell tenni.

Valean biztos a tagállamok közlekedési minisztereinek és Európai Parlament illetékes bizottságának címzett levelében arra szólította fel az érintetteket, hogy a tanulmányokban vizsgált két rendelet várható negatív hatásairól fejtsék ki a véleményüket a Bizottságnak még mielőtt a rendeleteket 2022. február 21-től alkalmazni kellene.

HOZZÁSZÓLÁSOK