Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Olaszország és Spanyolország állampapírjainak hozama szépen esett a múlt hét elején, de a hét végére ismét magasba szökött. Egy franciaországi gazdasági tanácskozáson vasárnap az olasz kormányfő ezt annak tulajdonította, hogy "néhány északi ország egy és más politikai hatósága nem helyénvaló kijelentéseket tett azzal a céllal, de legalábbis azzal a következménnyel, hogy csökkenjen az egyhangú döntések hitelessége".

"Egyoldalúan semmissé teszik, amit sok közös és együttes fáradsággal együtt építünk" - mondta az olasz kormányfő.

Sürgette, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek gyorsan tegyenek valamit a magas hozamok ellen, és általában is gyorsítsák meg az euróövezeti döntések megvalósítását, mert "a magas hozamok kockára teszik az euróövezet pénzügyi stabilitását, és nehezítik az egységes pénzügypolitika hatékony közvetítését".

A múlt héten a finn és a holland kormány illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy szerintük az euróövezeti mentőalapoknak nem kellene vásárolni közvetlenül, az elsődleges piacon euróövezeti állampapírokat. Ez - egészen pontosan, hogy az euróövezeti mentőalapok "rugalmasabban" vásárolhassanak az erős költségvetési fegyelmű országok állampapírjaiból - a június végi EU-csúcson született euróövezeti döntések egyike volt. Azt is eldöntötték, hogy egységesített, közös bankfelügyelet alakítanak az euróövezetben, és utána a rászoruló bankok a kormányok megkerülésével, közvetlenül vehetnek fel kölcsönt tőkefeltöltésre az euróövezeti mentőalapoktól.

Az olasz miniszterelnök szavainak az is súlyt ad, hogy a német kancellár, Angela Merkel és a volt francia államfő, Nicolas Sarkozy nevéről közkeletűen "Merkozy"-nek nevezett informális euróövezeti parancsnokság tavaszi megszűnése óta a szokásos német-francia duó német-francia-olasz-spanyol kvartettre bővült olyankor, amikor fontos euróövezeti döntéseket készítenek elő.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek legközelebb hétfőn, majd július 20-án tanácskoznak.

A szélesebb európai integrációról Mario Monti úgy vélte, hogy az nem alapulhat csak az euróövezeten. "Kissé bizonytalan vagyok abban, vajon tényleg kizárólag az euróövezetre alapozva kell-e összébb hoznunk az európai gazdasági és politikai folyamatot. Tudom, ennek Franciaországban sok híve van, de szerintem jobb lenne nem túlságosan elszigetelni magunkat az Európai Unió többi részétől" - magyarázta Monti.

Az EU más fontos részei között említette például Nagy-Britanniát és Lengyelországot, a Reuters tudósítása szerint.